Csikicsuki az USA-ban - Órákon belül leállhat az amerikai államszervezet

Néhány órája maradt mindössze az amerikai képviselőháznak arra, hogy elfogadja az Egyesült Államok jövő évi költségvetését, illetve a finanszírozást biztosító források (azon belül is a 16,7 ezer milliárd dolláros adósságplafon) emelését. Vagy legalábbis azt az ideiglenes dokumentumot, amely arra hivatott, hogy november 15-ig se álljon le az amerikai államszervezet. Hasonló fizetésképtelenségre utoljára 1995-ben volt példa, ám ha hasonló patthelyzetet keresünk, nem kell ennyire visszamennünk az időben: a képviselőház republikánus többsége utoljára két évvel ezelőtt akadályozták a büdzsé elfogadását.

A töréspontot akkor és most is a demokrata elnök egészségbiztosítási programja, az Obamacare jelentette. Obamához hasonlóan a republikánusok szemében is sarokpont a törvény, igaz, náluk az elutasítás jelenti az egyetlen elfogadható kiindulópontot. Erről a képviselőház egy „kiegészítést” is elfogadott a múlt héten, amely a jövő évre megvont minden forrást az Obamacare-től. A demokrata többségű felsőház ezt felülírva újfent finanszírozást biztosított a büdzsében az egészségbiztosításnak, csak hogy ezt leszavazták az alsóház képviselői.

Vasárnap este aztán jöttek a szenátus demokratái azzal, hogy nem adják a nevüket egy olyan költségvetéshez, amelyből kimarad az Obamacare. A CNN szerint ma a szenátus előbb külön-külön szavaz a vitatott pontokról, aztán pedig újra visszaküldik a képviselőháznak azt a költségvetési törvényt, amelyet egyszer már elutasítottak – ebben az eredetihez képest alacsonyabb összeget szánnak az egészségbiztosítási programra. A képviselőház republikánus többségi vezetője ezt úgy kommentálta: elképesztő arroganciára vall, hogy a szenátus hétfőig vár. Kompromisszum jelenlegi állás szerint nehezen elképzelhető, hacsak – ahogy tette két évvel ezelőtt is – nem kezdi el saját pártja radikális szárnyát, a kongresszusi obstrukciót most is tökélyre vivő Tea Partyt kritizálni John Boehner, a képviselőház republikánus többségi vezetője.

A Tea Party soha nem volt a politikai racionalitás ékköve, ám az éles vita tétje jóval túlmutat az Obamacare-en. Ha nem születik (legalább ideiglenes) megállapodás washingtoni idő szerint éjfélig, az amerikai államgépezet jelentős része leállhat. Számítások szerint a 2,1 millió állami alkalmazott legalább egyharmadát küldheti kényszerszabadságra, és semmiféle törvényi garancia nincs arra, hogy visszamenőlegesen megkapják-e valaha az arra az időre szóló bérüket.

Kevin McCarthy, a republikánus képviselőcsoport pártfegyelemért felelős vezetője (whip) a hétvégén elutasította, hogy ez a veszély fenyegetne, egyúttal a demokrata elnököt hibáztatta, aki a hétvégét pihenéssel töltötte, miközben az ő frakciójuk valamifél kompromisszumos megoldáson ügyködött. A jobboldali Fox News híradásait elnézve, nagyjából ebben merül ki a republikánusok friss kommunikációs támadása, ami azonban a jelek szerint nem győzte meg az amerikai választókat. A CNN/ORC friss felmérése azt mutatja, az amerikaiak többsége szerint egy esetleges leállásért a republikánusok tehetők felelőssé, nem Barack Obama.

Az igencsak kockázatos csikicsuki megviselte a világ tőzsdéit is. Jelentős gyengülést mutatnak a részvénypiacok. A vezető indexek egész Európában esnek: az angol FTST 100, a német DAX és a francia CAC-30 mutató is 1 százalék körüli csökkentést mutat. A piacok idegességét az amerikai patthelyzet mellett az olasz kormányválság is fokozza. Silvio Berlusconi pártjának hétvégi kilépése a nagykoalícióból nyomás alá helyezi az olasz FTSE MIB indexet, és az itáliai állampapírok hozama is emelkedett. Az olasz válság és az amerikai aggodalmak együttesen fokozott nyomás alá helyezhetik a nemzetközi pénz- és tőkepiacokat, és ameddig nincs előrelépés, addig fennmaradhat az eladói nyomás. Az Egyesült Államok határidős tőzsdeindexei komoly esést vetítenek előre a nyitásra.