Csütörtökön lehull a lepel
A csúcs időpontjának kitűzése arra enged következtetni, hogy a tagállamok végre képesek lesznek egymással zöld ágra vergődni és döntést hozni ezekben a kérdésekben – eddig éppen ennek hiánya miatt kellett többször is elhalasztani az eseményt. „Abból indulunk ki, hogy Van Rompuy annak reményében hívott össze minket, hogy csütörtökig megoldás születik a görög témában” – idézte a Frankfurter Allgemeine Zeitung Angela Merkel szóvivőjét. A német kancellár már múlt héten jelezte, részéről kvázi ez a feltétele a csúcs összehívásának.
Hogy pontosan miből áll majd össze az új, a várakozások szerint mintegy 120 milliárd eurós görög hitelcsomag, azt egyelőre csak találgatják a szakértők. A legújabb hírek szerint Brüsszel most egy olyan megoldást fontolgat, amelynek keretében a görög állam – az ideiglenes euróövezeti válságkezelő alapból (EFSF) kapott pénzből – visszavásárolná kötvényeit egyes befektetőktől a jelenlegi piaci áron. A Der Spiegel szerint ez a megoldás a görögöknek is jó üzlet lenne, hiszen kötvényeik jelenleg a névértékük felét sem érik, és főleg azoknál a befektetőknél jöhet szóba, akik már a válság kirobbanása után, nyomott áron vettek görög állampapírokat. Így mintegy 20 milliárd euróval lehetne csökkenteni az államadósságot, amely jelenleg mintegy 340 milliárd euróra rúg. A további alternatívák között szerepel a francia javaslat, amelynek keretében Görögország hitelezői – állami garanciákért cserébe – az eredetinél kisebb kamatozású, harmincéves futamidejű kötvényekre cserélnék jelenlegi papírjaikat, valamint a német terv, amely hét évvel meghosszabbítaná a mostani kötvények futamidejét.
A részletekről jelenleg is tárgyalnak az EU, az IIF nemzetközi bankszövetség és a nagy pénzintézetek képviselői. Bármelyik megoldás mellett döntenek is, abban a szakértők egyetértenek, hogy annak valamilyen módon magában kell foglalnia a görög adósság egy részének elengedését vagy átütemezését.
Tömeges szegénységet okoz a megszorító csomag
Komoly mértékben növekszik Görögországban a mélyszegénységben élők száma, mivel az ország már több mint egy éve drákói – elbocsátásokkal, a szociális, egészségügyi és nyugdíjkiadások lefaragásával járó – megszorításokra kényszerül annak érdekében, hogy megkapja az EU–IMF első, 110 milliárd eurós hitelcsomagjának esedékes részleteit. A Spiegel helyszíni riportja szerint csak az elmúlt hónapokban mintegy 30 százalékkal nőtt az ingyenkonyhára szorulók száma, és negyedével több a hajléktalan: Athénban jelenleg naponta már több ezren állnak sorba ételért a görögkeleti egyház által működtetett mintegy négyszáz ételosztó helyen. Közöttük sok az állástalan, akik a jelenleg mintegy 500 eurós munkanélküli-segélyből képtelenek megélni. Az állástalanok száma 2010-ben 230 ezerrel, 14,8 százalékra nőtt, év végére pedig elérheti a 17-18, nem hivatalos becslések szerint pedig akár a 22-23 százalékot is. A mutató drámai növekedése mögött egyrészt a közszféra karcsúsítása, másrészt a helyi kkv-szektor haldoklása áll, amelynek léte elsősorban a 3,5 millió görög háztartás fogyasztásától függ. Mivel ez a megszorítások miatt meredeken esik – 2010 utolsó negyedévében a belső fogyasztás 8,6, a kiskereskedelem pedig12 százalékkal zsugorodott –, tavaly több mint 60 ezer kis cég húzta le a rolót, és szakértők az idén is legalább ennyi csőddel számolnak. Beszédes tény az is, hogy a 960 ezer görög vállalkozásból 930 ezernek átlagban már csak négy alkalmazottja van. Ráadásul a neheze még hátravan: a nemrég megszavazott újabb megszorítások hatását is beleszámítva az életszínvonal mintegy 40 százalékkal lesz alacsonyabb 2015-ben 2008-hoz képest – mondta a német lapnak Savas Robolis, az athéni Panteion Egyetem gazdaság- és szociálpolitikával foglalkozó professzora.
12 százalékkal zsugorodott –, tavaly több mint 60 ezer kis cég húzta le a rolót, és szakértők az idén is legalább ennyi csőddel számolnak. Beszédes tény az is, hogy a 960 ezer görög vállalkozásból 930 ezernek átlagban már csak négy alkalmazottja van. Ráadásul a neheze még hátravan: a nemrég megszavazott újabb megszorítások hatását is beleszámítva az életszínvonal mintegy 40 százalékkal lesz alacsonyabb 2015-ben 2008-hoz képest – mondta a német lapnak Savas Robolis, az athéni Panteion Egyetem gazdaság- és szociálpolitikával foglalkozó professzora.-->
