EBRD-elemzés: a nyugtalanító példák között Magyarország
lassulás A gazdasági reformok már a globális pénzügyi válság előtt elakadtak a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség legtöbb gazdaságában, és fennáll az a kockázat, hogy ezek az országok soha nem érik el a fejlett gazdaságok jövedelmi szintjét, ha az átalakulási folyamat nem kap új lendületet – olvasható az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által a pénzintézet működési területéről szerdán kiadott éves helyzetértékelésben.
Az EBRD hosszú távú előrejelzési modellje azt mutatja, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai és intézményi keretek között a termelékenység éves növekedési üteme térségi átlagban a következő tíz évben is mérsékelt, 2-4 százalék lesz, az utána következő évtizedben pedig tovább lassul. A termelékenység e javulási üteme mellett a régióban csak a közép-európai és a balti országok érik el a 15 nyugati EU-tagállam átlagos fejenkénti jövedelmi szintjének 60 százalékát a következő húsz évben – jósolja jelentés.
Erik Berglöf, az EBRD főközgazdásza a jelentést bemutató sajtótájékoztatón a nyugtalanító példák között említette Magyarországot is. A fő átalakulási kategóriákra adott EBRD-osztályzati listán Magyarország továbbra is a bank működési térségének élmezőnyében jár, ugyanakkor az EBRD három területen rontotta a magyar részosztályzatokat. A vizsgált területeken – nagyvállalati privatizáció, kisvállalati privatizáció, vállalatvezetés és vállalati átalakítás, árliberalizáció, kereskedelmi és árfolyamrendszer, versenypolitika – Magyarország a 3 plusztól a legjobbnak számító 4 pluszig terjedő osztályzati sávban van. A bank a versenypolitikai részosztályzatot a 4-es sáv alá, 3 pluszra rontotta, az árliberalizáció, valamint a kereskedelmi és árfolyamrendszer osztályzatait pedig a tavalyi 4 pluszról 4-esre módosította. Az EBRD jelentésében ezt elsősorban az energiaipari és a biztosítási ágazatokban tapasztalható, növekvő kormányzati jelenléttel indokolta.
