EBRD: nem elég a magánosítás

Megrótta a bankadó miatt Magyarországot az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), ugyanakkor a rendszerváltó országok listáján még így is az éllovasok között vagyunk 2010-ben a piacgazdaság terén. A nemzetközi szervezet kilenc minősítési szempont alapján osztályozta a rendszerváltó országokat legfrissebb, a gazdasági átmenetről szóló jelentésében (Transition Report 2010). Ezúttal is mi hoztuk az egyik legjobb eredményt, habár összesített pontszámot nem ad ki az újjáépítési bank. Az elemzésben szereplő 29 ország körében azonban nem is következett be lényegi átrendeződés.

Magyarország egy kivételével minden kategóriában a tavalyi pontszámot hozta, amely az ötös skálán 3+ és 4+ között változik. A leggyengébb pontszámot a versenypolitikánkra adta az EBRD, az egyetlen mérce, amely szerint rontottunk, a bankreform és kamatliberalizáció. Ebben 4–-ba sorolta be Magyarországot, ez bár átmeneti, ám nemzetközi összevetésben is jókorának számít, csakúgy, mint az eszközállományokhoz viszonyítva.

A versenypolitika és a bankszektor azok a szempontok az értékelésben, amelyekben nem a legjobb minősítést kapta Magyarország, Észtország mindkettőben egyel magasabb fokozatot ért el nálunk. Az értékpapírpiacok, illetve az infrastrukturális reformok terén azonban mi szerepeltünk lényegesen jobban. Az értékelésben nem szerepel Csehország, a régiónk többi országánál azonban előrébb járunk a piacgazdaság kiépítésében. Meglepő módon a nálunk gazdaságilag fejlettebb Szlovéniát is jócskán megelőzzük, bár ez csak az intézményi rendszereket minősíti, nem a gazdaság teljesítményét.

Ajánlást is megfogalmaz az EBRD az elemzés kapcsán: kulcsfontosságúnak tartják, hogy a helyi valutában történő hitelezést erősítsék az országok. Ez biztosíthatja az erőteljes és nem túl hektikus gazdasági növekedést számukra. A jelenség a londoni szakértők szerint a fejletlen pénzpiacok, az alacsony megtakarítási ráták, illetve a magas belföldi kamatszintek miatt alakult ki. Ennek kezelése különösen válság idején igen nehéz, ám most van itt az idő, hogy jelentősebb eredményeket érjenek el az érintett országok – idézte a Bloomberg a szervezet tájékoztatóját. Mindezt azonban az infláció letörésével javasolják elsősorban kezelni, mivel a devizahitelezés betiltása csak még kockázatosabbá tette a hazai hiteleket is.

Az állam szerepének korlátozása és a piacok liberalizálása nem szükségszerűen produkál sikeres gazdaságot – idézi az EBRD-t a Reuters. Ez lényegében szembenézés a korábbi filozófiával, amely előbbiekre alapozta a piacgazdaság meghonosítását, azonban jól működtetett, hatékony közintézmények híján ez önmagában nem elegendő. A hitelezés gyors felfutása azonban időlegesen a növekedés illúzióját keltette, nem álltak rendelkezésre azok a mechanizmusok, amelyek a pénzügyileg veszélyes helyzet kialakulását megakadályozták volna a térségben. Ennek visszafordításában azonban Magyarország túl messzire ment – értékelik az EBRD szakértői. BD

Magyar gondok

Az EBRD-jelentés Magyarország esetében az alacsony munkaerő-piaci részvételt nevezte meg az egyik fő problémának. A jóléti és a nyugdíjrendszer reformja adhatná meg a kellő lökést a munkakínálatnak – vélik. Sürgetik az állami vállalatok reformját is. Rövid távon azonban még mindig a fenntarthatósági szempontokat figyelik a szakértők.