Egyenlők és egyenlőbbek?

Az új munka törvénykönyvének nemrégiben nyilvánosságra került tervezete szakít azzal az elmúlt húsz évben kialakult elvvel, hogy a munkáltató és a munkavállaló egyenrangú felek – fogalmazta meg a Munkástanácsok Országos Szövetségének egyik legfőbb kifogását Palkovics Imre. A MOSZ elnöke a szervezet szakvéleményét bemutató tegnapi budapesti sajtótájékoztatón hozzátette: álláspontjuk szerint a tervezet egyértelműen a munkavállalókat érinti hátrányosan, a szöveg őket mint alsóbbrendű felet kezeli, és az elképzelések megvalósulása esetén végletekig kiszolgáltatott helyzetbe kerülnének. Palkovics utalt arra is, hogy a szakszervezeti, érdekvédelmi lehetőségek jelentősen szűkülnének a tervek szerint.

Az elnök kifejtette: a kormány bizonyos mértékű elhatárolódása a minisztériumi munkaanyagnak nevezett szövegtől nem elégséges. „A nyilatkozatok a gyesről, gyedről visszatérők védelméről, vagy a védett korúakról valóban fontos kérdések, de ennél sokkal súlyosabb pontokon rontanának a munkavállalók helyzetén a javaslatba foglalt elképzelések” – mondta az elnök.

A MOSZ által kiadott anyagban számos kifogás merül fel a javaslattervezettel kapcsolatban. Más munkavállalói szervezetekhez hasonlóan az egyik hangsúlyos érvük az, hogy a munkaszerződés, a bérezés és általában a munka körülményeinek feltételei a jövőben törvényi előírások helyett jobbára egyéni alkuk során dőlnének el. A munkaadói szervezetek eddigi megnyilatkozásaikban alapvetően üdvözölték ezt az elemet, mondván: életszerűbb, hogy a helyi adottságokhoz igazodnak a megállapodások. A munkavállalói érdekvédelem képviselői, így az álláspontját tegnap közzétevő MOSZ szerint is azonban a dolgozók alkupozíciója alapvetően rosszabb, mint a munkaadóké, így az egyeztetés alacsonyabb szintre sorolása véleményük szerint rontani fogja az alkalmazottak helyzetét.

Az új munka törvénykönyvének tervezetét közzétevő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint ugyanakkor az egyéni alkuk lehetősége csökkenti a túlszabályozottságot, mérsékli az adminisztrációs terheket, és nagyobb szerződéses szabadságot biztosít a munkaerőpiac szereplőinek. Mindez a tervezetben foglaltak szerint a munkaerő-piaci rugalmasságot, így végső soron a foglalkoztatás bővülését szolgálja.

A kormányzat eddigi foglalkoztatáspolitikai intézkedései kissé egyoldalúak, mert a rugalmas biztonság rendszeréből csak a rugalmasság növelésére irányultak – nyilatkozta a Világgazdaságnak Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója hozzátette: a foglalkoztatás rugalmassá tételének programja akkor lenne konzisztens, ha a munkaerőpiacról ideiglenesen kiesők anyagi biztonsága is biztosítva lenne, és újbóli elhelyezkedésüket szolgáltatások sora segítené. A rugalmas biztonság, azaz a flexicurity lényege, hogy nem a munkahelyet védik, hanem a munkavállalót. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kevés kivétellel igaz: minden, ami a bérezés és az elbocsátás lehetőségeit korlátozza, az kedvezőtlenül befolyásolja a munkaerőpiacot. Ezt az OECD, az Európai Unió és az egyes tagállamok kutatásai is alátámasztják. Ugyanakkor ennek ellensúlyozására kellene megerősíteni a munkáját elvesztett dolgozók védelmét szolgáló rendszert – fejtette ki a szakértő.

Scharle Ágota a béralku vállalati szintre nyomásával kapcsolatban lapunknak megjegyezte: a kilencvenes években készült nemzetközi kutatások rávilágítottak arra, hogy azok a munkaerőpiacok adnak hatékony és gyors választ a válságokra, amelyeknél az érdekegyeztetés centralizált (vagy gyengék a szakszervezetek). Ha ugyanis jól működnek az érdekegyeztetés országos fórumai, akkor ez képes a munkaerőpiacon kívül lévők, vagyis a munkanélküliek érdekeit is képviselni. Az érdekegyeztetés alacsonyabb szintjein jobbára csak a bennfentesek, a már dolgozók érdekei képesek érvényesülni – figyelmeztetett Scharle Ágota.

A szakszervezetek szerint azonban túlságosan rövid a kéthetes reagálási idő. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azonban erre a közelmúltban más témában tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatóján úgy reagált: a téma napirenden volt, senkit nem érhetett váratlanul a napvilágra kerülése, a nyári szabadság pedig nem indok arra, hogy egy szervezet ne reagáljon érdemben a javaslatra.

Az egyeztetés eredménytelensége esetére több szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba őszre.

A szakszervezetek szerint azonban túlságosan rövid a kéthetes reagálási idő. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár azonban erre a közelmúltban más témában tartott kormányszóvivői sajtótájékoztatóján úgy reagált: a téma napirenden volt, senkit nem érhetett váratlanul a napvilágra kerülése, a nyári szabadság pedig nem indok arra, hogy egy szervezet ne reagáljon érdemben a javaslatra.

Az egyeztetés eredménytelensége esetére több szakszervezet sztrájkot helyezett kilátásba őszre. -->