BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Egyre kevésbé tabu a függetlenség

Nem egyedi jelenség az elmúlt időszakban, hogy egyes kabinetek, illetve közgazdászok megkérdőjelezik a jegybanki függetlenség alapelvét. A kormányzatok motivációja általában elég világos: igyekeznek megosztani a jegybankokkal a válság miatt szükségessé vált élénkítés költségeit, és ez rendszerint konfliktushoz vezet.

A politikusok mellett számos elemzőben is felmerül a kérdés, mennyire kell még mindig sérthetetlennek tekinteni a jegybankok formális függetlenségét. Pozitív ellenpéldaként a kínai központi bankot szokták felhozni, mivel a kormányzattól való teljes függősége ellenére is ügyesen kormányozta át az országot a globális válságon, amelynek kirobbanásért sokan a teljes függetlenséget élvező amerikai Fed túl laza monetáris politikáját teszik felelőssé. Az utóbbi években Franciaországban, Lengyelországban, Japánban és Argentínában is volt példa a kormányzat és a jegybank összeütközésére. Nicolas Sarkozy francia elnök 2007-es megválasztása után szinte rögtön „tűz alá” vette az Európai Központi Bankot restriktív kamatpolitikájáért, ami az államfő szerint az euró túlértékelődése miatt ártott az uniós iparnak.

Lengyelországban ez év márciusában újult ki az időközben elhunyt jegybankelnök, Slawomir Skrzypek és Donald Tusk kormányfő között az a vita, amely arról folyt, hogy a pénzintézet profitjának mekkora részét hajlandó átengedni a költségvetési deficit lefaragásának céljára. A szerb jegybank elnöke lemondott, miután mind nagyobb kormányzati nyomás nehezedett rá, amiért nem volt hajlandó bevetni a pénzintézet valutatartalékát a dinár árfolyamának növelése érdekében. Reuters, BBC, FT.com

Kirúgás argentin módra

Több hónapos huzavona után vitte keresztül akaratát Cristina Fernandez de Kirchner államfő a jegybank elnökének elmozdítása kapcsán. De Kirchner tavaly rúgta ki Martín Redradót, amiért az nem egyezett bele, hogy a pénzintézet 6,6 milliárd dolláros valutatartalékából finanszírozzák a deficitet.

Egy bíróság ugyan januárban érvénytelenítette a döntést a törvényhozás erről szóló szavazásáig, de a szenátus április közepén végül mégis jóváhagyta egy a kormányhoz közel álló közgazdász kinevezését a posztra.

Egy bíróság ugyan januárban érvénytelenítette a döntést a törvényhozás erről szóló szavazásáig, de a szenátus április közepén végül mégis jóváhagyta egy a kormányhoz közel álló közgazdász kinevezését a posztra.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.