Világgazdaság Online

Az Európai Központi Bank (EKB) 1,25 százalékos szintről 25 bázisponttal 1,5 százalékra emelte az irányadó kamatszintet, mert az infláció jelentősen meghaladja a jegybank 2 százalékos inflációs célját.

Az elnök már a júniusi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatóján jelezte, hogy „fokozott éberség” szükséges az inflációs folyamatok miatt. A kifejezés gyakorlatilag azt jelenti Jean-Claude Trichet szótárában, hogy a következő hónapban az EKB emeli a kamatot.

Az EKB attól tart, hogy másodkörös inflációs hatást gyakorol az energia-, élelmiszer-, és a nyersanyagárak felfutása. Az inflációs várakozások alacsony szinten való rögzítése, és a 2 százalékos cél elérése érdekében az EKB áprilisban emelte az irányadó kamatot a történelmileg legalacsonyabb, 1 százalékos szintről.

A gyenge euróövezeti államok számára kifejezetten kedvezőtlen hír a kamatszint emelése, míg az erősebb államokban (melyek nem küzdenek az adósságválsággal, és megindult a növekedés) szükséges a szigorítás.

Angel Gurría , a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára hétfőn azt mondta, hogy az EKB-nak tartózkodnia kellene az agresszív kamatemeléstől, és meg kellene várnia, hogy az euróövezeti gazdaság stabilabb lábakon álljon, mielőtt július után ismét kamatot emel. Azt is kiemelte, hogy az energiaárak csökkentek, és az euróövezeti maginfláció kellően mérsékelt, miközben a közös valuta térségében a gazdasági növekedés lassult.

Jean-Claude Trichet azt mondta, hogy a gazdasági növekedés lassulhat az euróövezetben a második negyedévben. A kamatdöntést követő sajtótájékoztatón azt is kiemelte, hogy az infláció a következő hónapokban továbbra is a jegybank célját meghaladóan, 2 százalék felett fog alakulni.

Trichet kijelentette, hogy az inflációt továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, és az Európai Központi Bank minden fejleményt közelről figyel. Az elnök elmondta, hogy az infláció emelkedése vezetett a kamat emeléséhez.

A kormányzó nem használta a „fokozott éberség” kifejezést, amely arra utalna, hogy a jegybank a következő hónapban tovább emelné az irányadó kamatszintet. Trichet hangsúlyozta, hogy a kormányoknak el kell érniük a költségvetési célokat, és elengedhetetlen a strukturális reformok megvalósítása is.

Az euró gyengült a dollárral szemben a kamatdöntést követően, és a sajtótájékoztató elején is. A közös európai deviza azonban nem a kamatdöntést követően indult esésnek, hanem már délelőtt óta tartott a folyamat. Az euró a reggeli 1,432-es szintről 1,422-ig esett.

Trichet kijelentette azt is, hogy fel fogják függeszteni a biztosítéki szabályokat Portugália kapcsán, vagyis az államkötvényeket fedezet nélkül is elfogadják. Az euró 1,43-ra kapaszkodott a bejelentésre, és az európai vezető tőzsdeindexek erősödésnek indultak.

Közben a Bank of England (BoE) változatlanul, 0,5 százalékon hagyta az alapkamatot, és nem változtatott a 200 milliárd fontos eszközvásárlási programján sem. Mervyn King elnök továbbra is ragaszkodik a gazdaságot támogató monetáris politikához annak ellenére, hogy az infláció 4 százalék feletti (elérte a 4,5 százalékot), amely több mint kétszerese jegybank célértékének. A BoE továbbra is alkalmazza az expanzív monetáris politikát a kilábalás támogatásának érdekében. A jegybank 28. egymást követő hónapban hagyta változatlanul az irányadó kamatot.

King korábban azt mondta, hogy a kibocsátást nemkívánatos volatilitás övezi, és az euróövezet adósságválsága is veszélyt jelenthet az Egyesült Királyság gazdaságára nézve.