Elfogadták a jegybanktörvény módosítását - De nem örülhetünk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA pénteken a kormánypártok, az MSZP és az LMP támogatásával elfogadott jogszabály szerint a jegybankelnök és a monetáristanács-tagok felmentésére irányuló javaslat csak magyar vagy az uniós bíróság jogerős döntése után terjeszthető elő. A módosítás értelmében a monetáris tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, és a kabinet képviselője nem vesz részt a testület ülésein.
A kormány - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőjének tájékoztatása alapján - korábban azt közölte: a jegybanktörvény módosításának elfogadása után megkezdődhetnek a hivatalos tárgyalások az IMF-fel és az Európai Unióval.
A Raiffeisen Bank elemzői szerint pozitív hír a jegybanktörvény módosításának elfogadása, ami „elviekben lehetőséget teremt arra, hogy hamarost elinduljanak” a tárgyalások az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal.
„A gyors megállapodástól persze nem kell félni” – vetítik előre a Raiffeisen közgazdászai, mert egyre látványosabban formálódnak az akadályok. A költségvetés tarthatósága erősen kétséges, és az MNB-re kiterjesztett tranzakciós illeték sem biztos, hogy összeegyeztethető az nemzetközi szervezetek elvárásaival – hangsúlyozzák a bank szakértői.
A 300 milliárdos munkahelyvédelmi program fedezete több elemző szerint erősen kétséges, „fiktív” bevételekre épül. Ilyen az MNB tranzakcióinak megadóztatása is.
Nem nyugodhatunk meg
A Magyar Nemzeti Bank szerint a tranzakciós adó kiterjesztése sérti a jegybank függetlenségét, és felveti a „monetáris finanszírozás tilalma szellemének sérelmét”.
Az MNB tegnap azt írta, hogy Simor András , a Magyar Nemzeti Bank elnöke megküldte a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslathoz a véleményt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek.
Az illetékfizetési kötelezettség sérti a jegybanki függetlenséget – szögezi le Simor András a nemzetgazdasági miniszternek címzett levelében. A jegybanki betét a monetáris politika eszköze, ennek megadóztatása pedig sérti a jegybanktörvényt, amely szerint a monetáris politikát és a politika érvényesítésének eszközeit az MNB önállóan alakítja. A módosító javaslat emellett sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkét is, amely szerint a jegybanki függetlenség, azon belül az intézményi függetlenség sérelmét eredményezheti a monetáris politika kialakításának befolyásolása.
Simor András levelet írt a miniszterelnöknek is, neki még június 25-én. „A tranzakciós illetékkel kapcsolatban kulcskérdés, hogy annak bevezetése milyen mértékű gazdaságtorzító hatásokkal jár együtt” – írta az MNB elnöke.
Emlékezetes, az EU/IMF-hiteltárgyalások azért nem kezdődhettek meg eddig, mert a nemzetközi szervezetek aggódtak a jegybank függetlensége miatt. A kormány tavaly év végén fogadta el az új MNB-törvényt. Ez több mint fél évig akadályozta a tárgyalások megindulását, a magyar kormány azonban eleget tett a kéréseknek, és megígérte, módosítja a törvényt.
Mindezek után a kormány bejelentette, kiterjesztené a tranzakciós illetéket az MNB tranzakcióira is. Az Európai Központi Bank lapunkkal a napokban azt közölte, hogy már vizsgálják a tranzakciós illetéket. Ha az EU és az IMF újra „előveszi” a jegybank függetlenségének kérdését, akkor az további akadályokat jelenthet a hiteltárgyalások kapcsán.
Így változik a törvény
A jegybanktörvény a kihirdetését követő napon hatályba lépő módosítása értelmében a legalább öt-, legfeljebb kilenctagú monetáris tanácsban a külső, a parlament által megválasztott tagok száma nem érheti el a belső tagok - azaz az elnök és az alelnökök - számának kétszeresét. Az új szabályok szerint a tanácsnak nem kell megküldenie napirendjét a kormánynak, a kabinet képviselője pedig nem vesz részt a testület ülésein, miután az erről szóló paragrafusokat hatályon kívül helyezték.
Változik a monetáris tanács hatásköre is, így a testület állapítja meg ügyrendjét. A törvény szerint a tanács hatáskörébe tartoznak a stratégiai döntések, míg az operatív feladatok ellátása az MNB vezetésének feladata.
Kivették a törvényből azt a passzust, hogy a monetáris tanács dönt a jegybanki alelnökök hatásköréről és saját feladatainak kommunikációjáról, valamint végrehajtási feladatköre sem lesz. A módosítás hatályon kívül helyezte az MNB-törvény azon paragrafusát is, amely szerint a monetáris tanács megszűnik az euró magyarországi bevezetése után.
Emellett a jegybanktörvény kiegészült a deviza- és aranytartalékra vonatkozó bizonyos adatok hozzáférhetőségét - pénzügyi és devizapolitikai érdekből - korlátozó rendelkezéssel. Így a tartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok, a tartalékkezeléssel összefüggő döntések és belső szabályok az adat keletkezésétől számított legfeljebb tíz évig nem nyilvánosak. De a jegybankelnök ez idő alatt dönthet nyilvánosságra hozásukról.
Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel úgy fogalmazott: a törvénymódosítás elfogadása után "bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.
