Világgazdaság Online

Ahogy az elmúlt években, úgy az idén is elhúzódnak a bértárgyalások, az ágazatok többségében még nem született megállapodás. Sok helyen tárgyalás sincs, mert a munkáltatók ezt nem tartják időszerűnek. Jellemzően az állami cégeknél már megszületett a megállapodás, így a kompenzáció megtörtént a MÁV-nál és a Magyar Postánál is. A vasúti dolgozók esetében ráadásul differenciált béremelés valósult meg, 1,98–5,85 százalékos mértékben. A versenyszférában azonban vegyes a kép. A 150 ezer forint alatt keresők esetében differenciált bérkompenzációról állapodtak meg a Spar-nál, és átlagosan 4 százalékos fejlesztést hajt végre a Mol is. Folyamatban van a tárgyalás a nyomdaiparban és egyes vegyipari cégeknél is, miközben rossz a helyzet az élelmiszer- és a söriparban, ahol elsietett számonkérésnek tartják a kompenzációs igényeket.

A munkavállalók egyik legfőbb érve a tavalyi Országos Érdekegyeztető Tanácson született megállapodás a bérajánlás szükséges mértékéről. Akkor a felek 4-6 százalékos átlagos béremelésben állapodtak meg. A Rogán Antal nevével fémjelzett bérmonitoring-bizottság célja is a nyomásgyakorlás. A kormány által januártól bevezetett új adórendszer révén ugyanis a munkavállalók többsége rosszabbul járt. A bizottság célkitűzése pedig az, hogy elérje: a munkáltatók olyan mértékben emeljék a béreket, hogy az kompenzálja a jövedelemkiesést.
A bérajánlás korábban minden évben teljesült, ám annak érvényessége a teljes nemzetgazdaságra vonatkozik, és éves szinten értendő. Ezt Matolcsy György is elismerte egy február végi megbeszélésen. Nincs tehát garancia arra, hogy ne legyenek olyanok, akik rosszul járnak.
Ám még a bérajánlásban foglaltak végrehajtásával sem beszélhetünk valódi bérfejlesztésről. A reálkeresetek megőrzéséhez a 4 százalékos inflációval számolva 9-10 százalékos béremelés kellene, amelynek nincs realitása – nyilatkozta lapunknak Pataky Péter , a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Vagyis jó esetben is csak csökkenteni lehet a veszteséget – tette hozzá.