ElÕnyben, akik kompenzálják a bért

Nehéz segítség nélkül ráállni a minimálbérre, éppen ezért van a bérkompenzáció – mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Czomba Sándor, aki szerint a vállalkozások túlnyomó többsége él majd a lehetÕséggel. A gazdasági tárca foglalkoztatásért felelÕs államtitkára úgy véli: a munkahelyek száma nem a közfoglalkoztatás miatt nÕ, és továbbra sem tettek le az egymillió új munkahelyrÕl.

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egy friss tanulmánya szerint a minimálbér nagymértékÛ emelése leginkább a mikrovállalkozásokat és az exportra termelÕ cégeket érinti majd hátrányosan, és kedvezÕtlenül hat az adóbevételekre is. Indokolt volt ekkora emelés?

– Igen. Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában is magasabb a minimálbér, még az általunk növelt bérszinthez képest is. A minimálbér alacsony vagy magas szintje mindig relatív. A hazai szint a versenytársainkhoz képest még mindig alacsony.

– Rossz nyelvek szerint a 93 ezer forintos minimálbér csak azért született, mert az adóváltozások mellett ennyit kellett emelni, hogy a nettó bér ne változzon, vagyis „senki ne járjon rosszabbul”. Nem lett volna mégis egyszerÛbb kevesebbet emelni?

– Nem kell ehhez rossz nyelv, mi ezt a számítást elvégeztük, ez a 93 ezer forint természetesen nem véletlenül jutott az eszünkbe. Azt azért ehhez hozzátenném, hogy 2010-rÕl 2011-re felemeltük a minimálbért 73 ezer forintról 78 ezerre, ez 6,1 százalékos növekedést jelent. Ehhez képest az idén 5 százalékos növelést várunk el, az ezen felül esÕ részt a költségvetés kompenzálja.

Azt persze érzékeljük mi is, hogy a minimálbér 19,2 százalékos emelése segítség nélkül a jelenlegi gazdasági helyzetben nem várható el a vállalkozásoktól. Ezért már január elsejétÕl él az a kormányrendelet, amely alapján a béremelés öt százalék feletti részét a központi költségvetés állja, ha a munkáltató valamennyi dolgozójánál végrehajtja azt.

A munkáltatókkal folyamatosan konzultáltunk arról, hogyan tudnánk átvészelni ezt az idÕszakot úgy, hogy legalább ne csökkenjen a foglalkoztatotti létszám, illetve azok, akik tudnak és akarnak fejleszteni még ilyen körülmények között is, kapjanak erre esélyt. Vannak azonban olyan cégek, amelyek ezt az öt százalékot sem tudják teljesíteni. Fontos lenne, hogy ezek ne létszámleépítésben vagy a részmunkaidÕ bevezetésében gondolkodjanak, hanem segítsük Õket a kompenzációban. A támogatás pályázati rendszerben fog mÛködni, éppen azért, hogy valóban azok vehessék igénybe, akik nem képesek az öt százalékot maguk kigazdálkodni.

– Milyen feltételeket kell teljesíteni?

– Fontos alapkövetelmény, hogy a munkáltató valamennyi dolgozó esetében hajtsa végre a teljes kompenzációt, mindezt úgy, hogy a 2011-es alkalmazotti létszámhoz képest nem foglalkoztathat kevesebb munkavállalót. Az összlétszám 20 százalékáig elfogadjuk azt, ha a munkáltató részmunkaidÕssé alakít át egyes státusokat. Természetesen vannak általános szabályok, mint minden pályázatnál, így a cégnek nem lehet köztartozása, nem állhat csÕdeljárás vagy felszámolás alatt, és nem lehet rendezetlen munkaügyi kapcsolata.

A támogatási igénynek az öt fÕnél többet foglalkoztató cégeknél el kell érnie az évi 100 ezer forintot, ez alatt többe kerülne a papírmunka, mint a támogatás. Az öt fÕ alatti vállalkozások esetében ilyen limit nem lesz. VélhetÕen a de minimis hatálya alá esik a pályázati rendszer.

Fontos az is, hogy a pályázó szervezetnél a 2011-es bruttó átlagkereset nem haladhatja meg a versenyszféra 215 ezres havi átlagát, nem e fölött van ugyanis a baj, hanem ez alatt. A pályázat viszonylag egyszerÛen fog mÛködni. A bírálatkor azokat kívánjuk elÕnyben részesíteni, ahol a bérköltség magas arányt tesz ki, illetve ahol alacsony a jövedelem.

– Mikor lesz elérhetÕ ez a pályázat?

– Február végéig szeretnénk a törvénymódosítást az OrszággyÛlésen keresztülvinni, és március elején kiírnánk a pályázatokat. Úgy tervezzük, hogy harminc napot adnánk a pályázásra, szerintem ez elegendÕ. A nyertes vállalkozások két részletben kapják majd meg a pénzt. Az elsÕ félévi összegbÕl januárig visszamenÕleg végrehajthatják a kompenzációt, és aztán év végén elszámolunk a többirÕl.

– Mi lesz akkor, ha a munkáltatók jelentÕs része nem él a lehetÕséggel?

– A munkáltatónak több lehetÕsége van. Dönthet úgy, hogy a dolgozók kétharmadánál hajtja végre a kompenzációt, ekkor részt vehet közbeszerzésekben, pályázhat uniós vagy hazai forrásokra. Ebben az esetben viszont kompenzáció címén egy fillért sem kap az államtól. Ha ugyanez a cég végrehajtja minden dolgozónál a kompenzációt, akkor az öt százalék feletti részt járulékkedvezmény címén nem kell befizetnie. Látható, hogy ez klasszissal jobb ajánlat az elÕbbinél. Ha pedig ehhez még a pályázható állami támogatást is igénybe veheti, akkor ezt fogja választani. MeggyÕzÕdésem, hogy a versenyszféra döntÕ többsége él majd a bérkompenzáció valamelyik formájával.

– A kormányváltáskor azt a célt tÛzték ki maguk elé, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremtenek. A munkahelyek száma nÕ, de idÕarányosan eddig nem teljesült a terv. Mikor pörög fel a foglalkoztatás?

– Ehhez leginkább egy jól mÛködÕ gazdaságra lenne szükség. A 2020-as céldátumra az egymillió új munkahelyet azért tÛztük ki, mert valóban ennyi munkáskéz hiányzik a magyar munkaerÕpiacról. A foglalkoztatáspolitikában ugyanakkor nem a válságos idÕszakokban lehet eredményeket elérni. 2012-ben mégis az a cél, hogy a meglevÕ munkahelyek megtartása mellett a foglalkoztatottak számának bÕvülése folytatódjon.

– A mostani növekedés nem a közfoglalkoztatás eredménye?

– A statisztikák egyértelmÛen igazolják, hogy a versenyszférában nÕtt a foglalkoztatás. A legutóbbi adatok szerint 42 ezerrel többen dolgoztak az egy évvel korábbi azonos idÕszakhoz képest. A növekményt nem a közfoglalkoztatás produkálta. Bár tavaly több mint 260 ezren vettek részt a közfoglalkoztatásban, míg egy évvel korábban csak 120 ezren, a 260 ezerbÕl 190 ezren néhány hónapos, négyórás közfoglalkoztatásban vettek részt. Hatvanezer ember belép, két hónap után kilépnek, és a helyüket újak foglalják el. Egy adott napon a számuk sosem volt több, mint 2010 azonos napján. Ez tehát nem javíthatta a foglalkoztatottsági adatokat, ebbÕl következÕen a növekedés egyértelmÛen a versenyszférából adódik.

A foglalkoztatás bÕvülése ugyanakkor nem lineáris vonal mentén történik. Elégedett lennék azzal, ha 2012-ben a munkahelyek megÕrzése mellett sikerülne többezres, esetleg tízezres nagyságrendben munkahelyeket létesíteni.

– Tízezres nagyságrendben?

– Így van. A legfontosabb feladat, hogy a munkahelyeket megÕrizzük, erre szolgál a bérkompenzáció. Ráadásul a válság idején számos olyan vállalkozás volt, amely képes volt fejleszteni. Az idén is tervezünk munkahelyteremtÕ támogatást, minden pályázatnál elÕnyt élveznek majd azok a vállalkozások, amelyek a bérkompenzációt végrehajtották.

– A közfoglalkoztatottak munkájának hatékonyságával kapcsolatban az ember hall néha rémtörténeteket. Ezekkel kapcsolatban mik a tapasztalatok?

– Az elmúlt idÕszak szociális ellátórendszere nem a munkára ösztönzött. Ma a közmunka keretében is értéket kell teremteni, ezért is indítottuk az értékteremtÕ mintaprogramokat. Voltak és vannak is olyan polgármesterek, akik évek óta jól mÛködtetik ezt a rendszert. Ezeket a Belügyminisztérium által szeptemberben indított mintaprogramokat szeretnénk kiterjeszteni.

A tavaly nyáron elfogadott Magyar Munka Tervben az áll, hogy 2012-ben a foglalkoztatás bÕvülésének 80 százalékát a közmunka, 20 százalékát a versenyszféra adja. 2014 végére szeretnénk elérni, ha ez ötven-ötven százalék lenne. A végsÕ cél tehát a közmunkában is az, hogy sikerüljön a versenyszférában elhelyezkedni. Számos térségben azonban a versenyszféra alig van jelen, az ilyen helyeken a segély helyett a közmunka komoly alternatívát jelenthet. Segéllyel nem lehet annyit keresni, mint közmunkával, közmunkával pedig nem lehet annyit keresni, mint a versenyszférában.

– A szakértÕk gyakran mondják azt, hogy egy komplex, képzésekre, akár egy mentori programra épülÕ szolgáltató rendszer hatékonyabban térül meg, mint a közfoglalkoztatás, még ha nem is olcsó.

– Jól gondolják a szakértÕk, de nyitott kapukat döngetnek. A Magyar Munka Tervben a harmadik pillér a közfoglalkoztatás és a versenyszféra mellett a szociális gazdaság. Ezeknél a programoknál az a cél, hogy legkésÕbb három éven belül megálljanak a saját lábukon, és megjelenhessenek a piacon. Ha ez a piac egy adott kistérség intézményeinek zöldségellátása, az is piac. Már az idén akarunk ilyen programokat indítani, amelyhez részben hazai, részben uniós forrásokat használnánk fel. Tehát osztjuk a szakértÕk véleményét.

– Erre mennyi pénz áll rendelkezésre?

– Még nem tudom megmondani, jelenleg az igényfelmérés zajlik. Ha szükséges, akkor akár különbözÕ uniós forrásokon belül is át lehet csoportosítani pénzeket.

1986-ban Miskolcon szerzett diplomát a Nehézipari MÛszaki Egyetemen, mint okleveles gépészmérnök

1987-ben fejlesztÕmérnök a Ferromasch tiszaszalkai gyáregységében

1988-tól 1999-ig tanít a vásárosnaményi Ipari és Vendéglátóipari SzakképzÕ Iskolában

1998-tól 2000-ig Vásárosnaményben önkormányzati

képviselÕ

1999-tÕl 2006-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ vásárosnaményi kirendeltségének vezetÕje

1998-tól 2002-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KözgyÛlés oktatási bizottságának tagja

2006-tól a megye 8. számú egyéni választókerületének képviselÕje

2010-tÕl országgyÛlési képviselÕ és a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára

Czomba Sándor szerint a mostani növekményt nem a közfoglalkoztatás okozta. Braunmüller Lajos Névjegy Czomba Sándor (49)

1986-ban Miskolcon szerzett diplomát a Nehézipari MÛszaki Egyetemen, mint okleveles gépészmérnök

1987-ben fejlesztÕmérnök a Ferromasch tiszaszalkai gyáregységében

1988-tól 1999-ig tanít a vásárosnaményi Ipari és Vendéglátóipari SzakképzÕ Iskolában

1998-tól 2000-ig Vásárosnaményben önkormányzati

képviselÕ

1999-tÕl 2006-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ vásárosnaményi kirendeltségének vezetÕje

1998-tól 2002-ig a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei KözgyÛlés oktatási bizottságának tagja

2006-tól a megye 8. számú egyéni választókerületének képviselÕje

2010-tÕl országgyÛlési képviselÕ és a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára Fordulat a béreknél, leépítések a közszférában A bruttó átlagkereset 2011 novemberében 6 százalékkal, 225 ezer forintra nÕtt a KSH pénteki tájékoztatása szerint. Ebben azonban az egyszeri juttatások és prémiumok is benne vannak, az ezek nélkül számított fizetések az elsÕ tizenegy hónap átlagában még mindig 200 ezer forint alatt voltak. Novemberig 4,7 százalékos volt az átlagos bruttó béremelkedés, miközben 2010-ben még ugyanekkora visszaesés volt, fÕként az állami szféra különjuttatásainak megnyirbálása miatt. Az alkalmazotti létszám eközben egy százalékkal esett éves alapon novemberben, a magánszektorban nagyon enyhe növekedés volt, de ez nem tudta ellensúlyozni a közszférában bekövetkezett leépítést, ahol a közfoglalkoztatottak nélkül már csak 676 ezren voltak éves átlagban.-->