Ezt írta Tarlós Orbánnak

Ebből pedig kiderül, hogy valóban megvizsgálta a főváros vezetése a tízezer forintos útdíj bevezetésének lehetőségét, azonban az is, hogy nem támogatják azt. Ettől azonban nem kizárt, hogy mégis lenne útdíj mindenkinek, aki legalább egyszer behajt autóval a fővárosba: azt az értesülést eddig nem cáfolta senki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium épp ezt az ötletet szemelte volna ki megvalósíthatónak.

A Városházán úgy számoltak, hogy ha bevezetnék az útdíjat, a nagyjából 600 ezer fővárosi vagy oda behajtó autó mintegy felével bliccelnének, további 60 ezer jármű tulajdonosai pedig inkább a tömegközlekedést választanák. A bevétel még így is 32 milliárdos volna, ám a városvezetés nem javasolja a bevezetést. Egyrészt azért, mert a betartását ellenőrizni géppel nem lehetne, csak élő munkaerővel és rendőrségi jelenléttel, másrészt pedig mert aránytalanul terhelné szerintük a csak városon belül rövid távokon közlekedő budapesti autósokat az ingázókkal szemben.

A dugódíjat azonban nem veti el a főváros, ez azonban a hasonló szóhasználat ellenére sem jelent egyet az útdíjjal. A dugódíjat csak a legforgalmasabb területekre behajtóknak kellene megfizetni, és valószínűleg nem egyszeri összeget, hanem a behajtások számának függvényében. Ezt az elképzelést továbbra is támogatják Tarlósék.

A lehetséges elképzelések közt szerepel a helyi közlekedési adó bevezetése. Ezt a vállalkozásokra vetnék ki, a helyi iparűzési adóhoz hasonlóan, mértéke a korrigált árbevétel 0,2 százaléka lehet. A levélben azonban azt is hozzáteszik, hogy még nem vizsgálta meg senki, nem lassítaná-e le ennek a bevezetése a gazdaságot – ha azt hoznák ki a számítások, hogy igen, akkor Tarlós nem javasolná a bevezetését.

A vidéki városok tömegközlekedését is átalakíthatná az a javaslat, hogy a helyi tömegközlekedés áfakulcsát 27-ről 5 százalékosra csökkentsék. Ettől Tarlós István csak idén 13 milliárdos könnyebbséget várna, igaz, azt ő is elismeri, hogy az államháztartási hiányt rontaná ez a lépés.

Megvizsgálták azt is, milyen hatásokkal járna, ha az országosan 2 százalékos helyi iparűzési adót Budapesten 2,25 százalékosra emelnék fel, úgy, hogy a 0,25 százaléknyi különbözetet csakis a tömegközlekedésre fordíthatnák. A legnagyobb veszélyt itt az jelenti, hogy a fővárosi cégek elhagynák a várost, de a levél szerint ennek egy kis adóemelésnél kicsi az esélye. Évente 21 milliárd forint érkezhetne ebből, azonban az agglomeráció így is kimaradna a rendezésből.

Ezért is került be a javaslatok közé, hogy azok a települések, amelyeket szintén érinti a BKV, a helyi adóbevételeik legfeljebb 5 százaléka kerüljön át Budapesre. Ez éves szinten 1 milliárd forintot jelentene. Vizsgálják azt is, hogy a kerületek több pénzzel szálljanak be a BKV finanszírozásába, valamint hogy a parkolási rendszert egységesítsék, ám azt már a levél is külön jelzi, hogy Rogán Antal V. kerületi polgármester ezeket nem támogatja. Vagyis ez a két javaslat a kerületek ellenállásán megbukhat. A végső döntést azonban a kormány mondja ki, nem kizárt, hogy már a szerdai kormányülésen