Világgazdaság Online

A megkérdezettek 81 százaléka hallotta már az MNB rövidítést, és 91 százalék azok aránya, akik tisztában vannak azzal, hogy az MNB a Magyar Nemzeti Bank rövidítése, vagyis a „márkanév” igen magas ismertséggel rendelkezik. Az ismertséget illetően az elmúlt időszakban nem történt jelentős változás. Az átlagosnál magasabb az MNB ismertsége a magasabb végzettségű (legalább érettségizett), a magasabb jövedelmű válaszadók körében, illetve a fővárosban és a nagyobb településeken.

Az elmúlt időszakban tapasztalt változás az MNB függetlenségének megítélésében egyértelmű és szignifikáns. Minden hazai intézménytől/szervezettől való függetlenség tekintetében magasabb az észlelt függetlenség, mint 2010 júniusában. Mindez arra utal, hogy az MNB-t a lakosság jelenleg függetlenebbnek tartja, mint egy évvel ezelőtt.

„A változások hátterében az elmúlt egy év politikai-intézményi változásai állhatnak elsősorban. A jegybank függetlenségével az átlagosnál nagyobb arányban vannak tisztában a magas jövedelműek, a felsőfokú végzettségűek, valamint a fővárosban élők” – mondta Bacher János, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Az igazán jelentős növekedést az MNB függetlenségét illetően a Pénzügyminisztériummal/Nemzetgazdasági Minisztériummal szemben érzékelik a válaszadók, míg az Országgyűlés, a Kormány és a kormánypártok esetében az elmozdulás mérsékeltebb.

Az MNB függetlenségi indexének mértéke a diplomások között szinte minden egyes irányban egyértelműen magasabb, mint a teljes lakosság körében, vagyis ebben a körben az MNB-t függetlenebbnek látják a válaszadók. Ugyanakkor ez a réteg jóval érzékenyebben reagált az elmúlt időszak változásaira a hazai politikai intézményrendszer és az MNB viszonyát illetően.

A lakosság egynegyede szerint az MNB-nek a jelenleginél jobban figyelembe kellene vennie a kormány javaslatait. Ezzel ellentétben ugyanennyi azoknak az aránya, akik szerint az MNB-nek a jelenleginél kevésbé kellene figyelembe venni a kormány javaslatait.

Míg 2010-ben az MNB-től több együttműködést várók aránya mintegy másfélszerese volt az „ellentábornak”, addig mostanra a két csoport súlya kiegyenlítetté vált.

A lakosság egyharmada szerint a kormány semmiképpen sem gyakorolhat nyomást az MNB-re. A jegybank függetlenségét az átlagosnál nagyobb arányban vallják a fővárosiak, a diplomások valamint az idősebb korosztály (60+ évesek) tagjai. Minden második válaszadó szerint kivételes esetekben a kormány nyomást gyakorolhat, ugyanakkor a megkérdezettek ötöde úgy vélekedik, hogy, ha a kormány szükségét érzi, bármikor nyomást gyakorolhat az MNB tevékenységére.

„Összességében megállapítható, hogy bár az egy évvel ezelőtti eredményekhez hasonlóan a lakosság kétharmada szerint a kormány gyakorolhat nyomást a jegybankra, az ezt feltételekkel engedélyezők aránya nőtt a jegybank függetlenséget negligálókkal szemben” – mondta Bacher János.