Hazánk vonzó a finneknek
A finn cégeknek két ok miatt vonzó igazán Magyarország: földrajzi elhelyezkedése és a jól képzett munkaerő megléte miatt – fejtette ki lapunknak adott interjújában Jari Vilén budapesti finn nagykövet. Ez utóbbi, vagyis a munkaerő szakértelmének megőrzése, további erősítése lesz szerinte a következő magyar kormány egyik legnagyobb kihívása.
Vilén biztos abban, hogy bárki kerül is kormányra az áprilisi választásokat követően, nem fogja veszélyeztetni a hazánkban működő külföldi cégek érdekeit. Magyarország ugyanis kis nyitott gazdaság, amelyben a GDP több mint 80 százaléka származik a kivitelből, az export nagy részét pedig az itt megtelepedett külföldi cégek biztosítják. Kormányváltásoktól független nemzeti érdeke Magyarországnak tehát, hogy folyamatosan javítsa az ide működő tőkét hozott vállalatok működésének feltételeit.
„Az eddigi tapasztalatunk az volt, hogy ha egy finn cég Magyarországra jön, akkor itt is marad. A kilencvenes években hazánkban megtelepedett finn vállalatok (talán egy vagy kettő kivételével) azóta sem hagyták el az országot, mert vonzónak találják” – mondta a nagykövet. Elégedettek a munkaerő képzettségével és az itt uralkodó munkaerkölccsel is, utóbbi különösen fontos tényező.
Az itt megtelepedett finn cégek és Magyarország közös érdeke, hogy a magyar gazdaság egyre inkább tudásalapú legyen – emelte ki Jari Vilén. A Nokia például szívesen hozná ide termékskálája felső végének gyártását is. Általános tendencia ugyanis, hogy az egyszerűbb termékek előállítása az olcsóbb országokba megy, Magyarország pedig kizárólag az ár alapján nem tud versenyezni az ázsiai gazdaságokkal.
A nagykövet szerint az itteni finn cégek számára a kiszámíthatóság, a tervezhetőség és a folyamatosság különösen nagy érték. A Nokiához vagy az Elcoteqhez hasonló nemzetközi nagyvállalatok nem négyéves kormányzati ciklusokban gondolkoznak, hanem sokkal hoszszabb távra terveznek. És több más finn nagyvállalat is fontolgatja, hogy esetleg újabb beruházásokat hozzon Magyarországra. Részükről tehát elvárás lesz az új kormány irányában, hogy a hosszú távú működéshez biztosítson megfelelő körülményeket, s garantálja a folyamatosságot és a tervezhetőséget.
Panaszkodnak-e a finn cégek a magyarországi korrupció miatt? – kérdeztem a nagykövetet. Igen, ez a téma is rendszeresen előjön a beszélgetésekben, különösen az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések körüli közbeszerzésekkel kapcsolatban – válaszolta Jari Vilén. Szerinte megnyugtató, hogy mind a jelenlegi kormány, mind a többi politikai erő tisztában van a probléma nagyságával és azzal, hogy ezzel valamit kezdeni kell. A hatékony korrupcióellenes fellépés a magyarok és az itt jelen lévő finn cégek, sőt az egész Európai Unió közös ügye – emelte ki a nagykövet.
A magyarországi adók magas szintje önmagában nem elrettentő erő a finn befektetők számára, hiszen tudják, hogy az EU-tagállamokban az adók soha nem lesznek olyan alacsonyak, mint más térségekben, például Ázsiában. Természetesen ezt is figyelembe veszik beruházási döntéseik meghozatala során, és az itteni finn befektetők szeretnék is világosan látni, milyen elképzelései lesznek az új kormánynak az adózással kapcsolatban, különösen ami a hosszú távú adópolitikát illeti. Az is kulcskérdés azonban, hogy mit kapnak az adóért cserébe, például milyen infrastrukturális szolgáltatásokat tudnak igénybe venni – húzta alá Jari Vilén.
Névjegy
Jari Vilén 1964-ben született Kemiben. 1990-ben végzett az Oului Egyetem pedagógia szakán. Politikusi pályája a tanár szakos hallgatók szövetségének elnöki tisztségével kezdődött, később a konzervatív párt (Kokoomus) elnökségének alelnöki tisztét töltötte be.1999–2007 között a finn parlament képviselője. 2002–2003-ban külkereskedelemért és európai uniós ügyekért felelős miniszter. 2003-ban az EU alkotmánytervezetét kidolgozó konventben a finn kormány képviselője. 2004–2007 között a finn parlament nagybizottságának elnöke. 2003–2007 között a parlamenti külügyi bizottság tagja. 2007-től budapesti finn nagykövet.
1999–2007 között a finn parlament képviselője. 2002–2003-ban külkereskedelemért és európai uniós ügyekért felelős miniszter. 2003-ban az EU alkotmánytervezetét kidolgozó konventben a finn kormány képviselője. 2004–2007 között a finn parlament nagybizottságának elnöke. 2003–2007 között a parlamenti külügyi bizottság tagja. 2007-től budapesti finn nagykövet. Az EU-elnökség esélye és feltételei Páratlan lehetőséget kínál Magyarország számára a 2011-es európai uniós elnökség az ország megismertetésére az egész EU-ban – véli Jari Vilén. Finnország már kétszer töltötte be ezt a tisztséget (1999-ben és 2006-ban), és azt tapasztalta, hogy a siker egyik leglényegesebb feltétele az átláthatóság és a könnyű elérhetőség megteremtése – például a mobiltelefonszámok megadásával. Fontos az is, hogy reális költségvetéssel tervezzen az elnökség.
Az is hasznos, ha a politikai pártok megállapodnak, hogy az elnökség munkáját pártpolitikai vitákkal nem veszélyeztetik – a finn pártok így tettek. Hídfőállás a Nyugat-Balkán felé Magyarország nagyon sikeresen reklámozta magát a finn cégek számára a Nyugat-Balkán hídfőállásaként – állapította meg a nagykövet. Egyre több finn vállalat gondolkodik azon, hogy azért jöjjön Magyarországra, mert innen jól el tudja érni a szerb, a horvát vagy a boszniai piacot. Még a mostani gazdasági válságban is sok finn cég keresi folyamatosan az új üzleti lehetőségeket világszerte.
Számukra térségünkben az a természetes terjeszkedés iránya, hogy először Magyarországra jönnek, és innen mennek tovább déli irányba, egyfajta regionális alközpontot létrehozva hazánkban.-->


