Hiánycélok: követelés és ígéretek

Viszontválasz. Elérte a hitelminősítők ingerküszöbét is a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek közötti tárgyalások megszakadásának híre: a Moody’s Investors Service pénteken leminősítési felülvizsgálat alá helyezte Magyarország közepes befektetői államadós-besorolását, valamint a banki devizabetétek besorolásának plafonját, és keményen „honorálta” a kormány politikáját a Standard & Poor’s is: az eddigi stabilról negatívra rontotta hazánk államadósság-besorolásának a kilátását. Mind a két hitelminősítő a kockázatok között első helyen emelte ki a bankokra és más pénzügyi cégekre kivetett különadót, amely szerintük kedvezőtlenül hat a gazdaság növekedésére is.

Komolyan kell venni azokat a jelzéseket, amelyeket a nagy hitelminősítők, a nemzetközi szervezetek vagy akár maga az EU küld a magyar kormány gazdaságpolitikája kapcsán – fogalmazott lapunk kérdésére Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzője. Hozzátette: az utóbbi napokban e jelzésekből az olvasható ki, hogy e szervezetek szerint a költségvetési stabilizációs elképzelések negatívan hatnak a magyar növekedési kilátásokra. Itt nem csupán a bankadóról van szó, bár az igaz, hogy a hitelintézeti különadó mértékét és kivetési módját maga az IMF és az EU is kifogásolta, mivel megítélésük szerint túlságosan nagy fajlagos terhet ró az ágazatra – vélekedett a szakember.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azzal reagált a két szervezet döntésére, hogy a kormány folytatja a szigorú költségvetési politikát, amely nem egyenlő a szokásos, családokat és vállalkozásokat érintő megszorító politikával. Az NGM megállapítja: a hitelminősítők nem bíznak abban, hogy a kormány szigorú költségvetési politikát folytat 2010-ben és 2011-ben, holott a kabinet elkötelezett e célkitűzés mellett, ám azt a saját gazdaságpolitikája mentén kívánja érvényesíteni.

A hírek és nyilatkozatok sűrűjében valójában nehéz tisztán látni, hogy a hitelminősítők és az azok döntését kommentáló elemzők szerint mekkora és pontosan mi is a baj. Maga a Moody’s közleménye is úgy fogalmaz: megerősítik Magyarország jelenlegi adósbesorolását, ha hiteles elkötelezettséget látnak a korábban kijelölt költségvetési célok mellett, és a makropálya is biztatóan alakul. Márpedig a büdzsé további konszolidálása és a növekedés megindítása a magyar kormány számára is elsődleges fontosságú, ezt már többször megerősítette a kormányfő és a szakminiszterek is. Amennyiben a kijelölt államháztartási hiánypálya mentén halad tovább a magyar kormány, a piacok is megnyugodhatnak, és megmaradhat a magyar államadósság hitelminősítése is – vélekedett a Reuters kérdésére a Moody’s vezető elemzője, Dietmar Hornung, hozzátéve, hogy a szervezet négy hónapon belül dönt hazánk besorolásának esetleges módosításáról.

Ha azonban hazánk nem köt új megállapodást az IMF-fel, az fokozza a kockázatokat – vélekedett a Moody’s szakembere. Más elemzők viszont arra mutattak rá, hogy mivel hazánk az IMF tagja, bármikor folyamodhat a szervezethez újabb hitelért. Ha ősszel nem születik megállapodás, az nem zárja ki egy 2011-es szerződéskötés lehetőségét. Kissé zavaros az is, hogy a valóban brutális mértékű bankadó kapcsán mit is kifogásolnak a pénzügyi szakemberek: azt, hogy a különadó tetemes terhet ró a szektorra – ez ugyanis tény –, vagy azt, hogy visszavetheti a magyar növekedési kilátásokat. Ez utóbbiról már született egy elemzés: a Költségvetési Tanács szerint a bankadó jövőre és 2012-ben éves szinten maximum 0,4 százalékpontot „vihet el” hazánk bővülési üteméből. Érdemes megjegyezni: a magyar gazdaság tavaly 6,3 százalékkal zuhant, az idei évi kilátások pedig tág skálán szórnak. A költségvetésben hivatalosan még 0,9 százalékos mínusz szerepel, a kormány már szerény növekedéssel számol, de van 1,4 százalékos bővülésre utaló előrejelzés is. KR