Világgazdaság Online

Kezdjük az utóbbival: Az Új Kína hírügynökség értékelésében mérföldkőnek nevezte Xi Jinping alelnök múlt heti, pénteken, Los Angelesben zárult ötnapos hivatalos látogatását az Egyesült Államokban. Az ötnapos út során Xi Jinping négy várost keresett fel, köztük Washingtont, Muscantine és Des Moines városokat a Közép-Nyugaton és Los Angelest Kaliforniában. A kínai alelnök találkozott Barack Obama elnökkel, Joe Biden alelnökkel, kongresszusi vezetőkkel és más magas rangú tisztségviselőkkel. Összesen harminc eseményen, rendezvényen vett részt, több üzleti fórumon is beszédet mondott. A látogatás hozzájárult az amerikai és a kínai nép barátságának megerősítéséhez – írta a kínai hírügynökség.

Legalább ennyire fontos azonban az Új Kínának az az értékelése, miszerint a diplomáciai kapcsolatok Kína és az Egyesült Államok között 33 évvel ezelőtt történt felvétele óta a két ország kereskedelme több mint 180-szorosára növekedett. Kína az USA számára a legrohamosabban bővülő piac, az Egyesült Államok kínai exportja ugyanis 468 százalékkal növekedett az utóbbi tíz évben. A US-China Business Council megállapítása szerint a Kínával való amerikai gazdasági együttműködés és kereskedelem hozzájárult az amerikai gazdaság növekedéséhez és ahhoz, hogy a fogyasztói árak viszonylag alacsonyak legyenek az Egyesült Államokban. Az üzleti kooperációnak köszönhetően gyakorlatilag évente ezer dollárral nő mindenegyes amerikai háztartás elkölthető jövedelme. Sőt, a kínai alelnök statisztikai adatokat idézett arról, hogy 2001 és 2010 között több mint hárommillió munkahely létesült az Egyesült Államokban a Kínába irányuló amerikai exportnak köszönhetően.

A kínai alelnök látogatásával egy időben egyszerre hat kínai kereskedelemfejlesztő delegáció kereste fel az Egyesült Államok 11 városát, ezek több mint ötszáz kínai vezető menedzsert tömörítettek. A kínai delegációk- írd és mond – 149 szerződést és kooperációs megállapodást írtak alá 38,8 milliárd dollár értékben, ebből az amerikai termékek és berendezések kínai vásárlásáról szóló szerződések értéke eléri a 27 milliárd dollárt. Nem csoda – idézte a kínai hírügynökség John E. Bryson amerikai kereskedelmi minisztert, aki szerint a virágzó kínai gazdaság lehetősé tette a Kínába irányuló amerikai export erőteljes növekedését és azt a kínai döntést, amely lehetővé teszi, hogy további nyitást biztosítson az amerikaiak számára a biztosítási piacon.

Érdekes módon ezek a Kína számára jelentős üzleti eredmények azt követően születtek, hogy röviddel előtte Barack Obama elnök „tisztességes kereskedelmi gyakorlat” követésére szólította fel Kínát. A kérdést Xi Jinping kínai alelnöknek a washingtoni Fehér Házban tett látogatása során vetette fel.  Ebbe az is beletartozik – fogalmazott az amerikai elnök -, hogy Kínának ne csupán az Egyesült Államokkal legyen kiegyensúlyozott a kereskedelme, hanem erre törekedjék a világ más országaival folytatott kereskedelemben is. A kínai-amerikai kereskedelemben ugyanis a kínai aktívum tavaly már 295 milliárd dollárra nőtt a 2010-ben feljegyzett 273 milliárd dollárról. 

A BBC News angol tévé 2012. február 15-i adása amerikai elemzőket és vállalatokat idézett, amelyek szerint az alulértékelt kínai valuta, a jüan tisztességtelen előnyt biztosít a kínai gyártóknak, és ezért a termékeik viszonylag olcsóbbak. Szerintük Kínának továbbá további piacnyitást is kellene megvalósítania. „Piacnyitás nélkül a jüan erősödése ugyanis nem jár a kívánt hatással” – közölte a BBC-vel Patrick Chovanec, a pekingi Tsinghusa Egyetem oktatója. „Ha a jüan erősödik, ez megváltoztatja ugyan a kínai termékek árát, de ez mit sem számit, ha az amerikai termékek nem kerülnek fel Kínában a elárusító polcokra” – magyarázta.