Intés a gazdagoknak

Szembesítés. Több fejlett ipari országban is veszélyes méreteket kezd ölteni az eladósodottság szintje – figyelmeztet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerdán közzétett tanulmánya. A szervezet ugyanakkor indokolatlannak nevezi azokat a spekulációkat, amelyek államcsődöt valószínűsítenek a Görögországhoz hasonló államok esetében.

Az IMF által kidolgozott módszertan alapján Görögországot, Olaszországot, Japánt és Portugáliát fenyegeti leginkább a veszély, hogy átlépi a fenntarthatatlan szintet az államadósság mértéke – közölte Jonathan D. Ostry, az IMF kutatási részlegének igazgatóhelyettese. Szintén kis fiskális mozgástere van Izlandnak, Spanyolországnak, Nagy-Britanniának, az Egyesült Államoknak és Írországnak.

Az IMF közgazdászai minden egyes ország esetében „testre szabott” küszöböt állapítottak meg az alapján, hogy az illető állam történelme során a „normális” ügymenet keretein belül milyen lépéseket tett a költségvetési stabilitás helyreállítása érdekében. A küszöbérték valójában azt a pontot jelzi, amelyen túl az adott ország részéről eddig tapasztalt kiigazítási hajlandóság már elégtelen lenne. Ennek átlépése azonban egyáltalán nem azt jelenti, hogy a vizsgált állam költségvetése mindenképpen finanszírozhatatlanná válik – szögezi le nyomatékosan a valutaalap tanulmánya. Inkább arról van szó, hogy e ponton túl már a korábbi mintáktól eltérő, radikálisabb konszolidáció válna szükségessé.

Miközben óva int az indokolatlan piaci pániktól, az IMF azt azért egyértelműen leszögezi, hogy a fejlett ipari országok többségénél tapasztalható jelenlegi eladósodás eltér az ismert történeti mintáktól. Békeidőben még soha nem ugrott ilyen magasra az államadósság szintje – állapította meg Carlo Cottarelli, az IMF költségvetési ügyekért felelős részlegének igazgatója.

A valutaalap elemzése egy ismét elbizonytalanodni látszó piaci környezetben jelent meg. Az utóbbi időben sok befektető figyelmét túlságosan lekötötték az USA-ból érkező gyenge növekedési mutatók ahhoz, hogy az euróövezeti hitelválsággal foglalkozhasson.

Egy-két hete azonban ismét fokozódó nyugtalanság érzékelhető egyes uniós tagállamok eladósodottsága miatt. Az IMF az általa megfogalmazott figyelmeztetés ellenére is túlzottnak nevezi ezeket a félelmeket, és ezzel ellentmond több amerikai közgazdász, így Willem Buiter és Kenneth Rogoff riogatásainak egy újabb pénzügyi összeomlással kapcsolatban. JK–KR

Lassan birkózunk meg az adóssággal

A magyar államadósság jelenlegi – pontosabban július végi – mértéke 20 409 milliárd forintot tesz ki. Az, hogy ez a bruttó hazai termék arányában az év végére milyen mutatóhoz vezet, részben az adósság, részben pedig a GDP alakulásán is múlik, a konvergenciaprogram számítása szerint azonban a 2010-es arány 79 százalék körül alakul. Innen az államadósság mértéke jövőre 76,9, 2012-re pedig 73,6 százalékra csökken, legalábbis a tervek szerint.

A 2008-as államcsőd közeli helyzet, valamint a nemzetközi hitelcsomag hatására az utóbbi két év alatt a bruttó adósságon belül a devizaarány jelentősen megnőtt, július végén 45,6 százalékot tett ki. Az előrejelzések és célkitűzések szerint azonban ez a mutató a forintadósság térnyerésével fokozatosan 35-36 százalék közelébe süllyed, körülbelül 2012–13-ra. Ennek azért van nagy jelentősége, mert jelenleg egy 10 százalékos forintárfolyam-változás 2,6–3,2 százalékponttal módosítja a bruttó adósságrátát.