Ismét recesszióban a gazdaság
A második negyedévi éves GDP-csökkenés a naptárhatást figyelembe véve is 1,2 százalékos volt, a szezonális kiigazítással pedig 1 százalékos. A nyers adat rosszabb a várakozásoknál. A Világgazdaság konszenzusa mínusz 1,1 százalék volt; a lapunk által megkérdezett 11 elemző közül a legoptimistább 0,7 százalékos, a legpesszimistább 1,3 százalékos éves visszaesést valószínűsített.
Recesszióban legutóbb 2009 második felében volt a gazdaság, akkor a harmadik negyedévi 7,6 százalékos visszaesést 4,4 százalékos negyedéves mínusz követte. Érdemi növekedés ugyanakkor 2011 első negyedéve óta nem volt, a tavaly április–júniusi 0,3 százalékos mínuszt egy stagnáló és egy 0,1 százalékos növekedést mutató negyedév követte.
A részletes adatsort szeptember 7-én teszi majd közzé a KSH, a statisztikai hivatal rövid közleményéből annyi derül ki, hogy a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált; az információ, kommunikáció ág teljesítménye növekedett, az építőiparé pedig jelentősen visszaesett.
Részletes adatok még nem állnak rendelkezésre, a havi mutatók azonban azt sugallják, hogy a gazdaság szinte összes területe recesszióba került – értékelte lapunknak a GDP-jelentést Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. Az ipari szegmenst a gyenge belső és külső kereslet tarja nyomás alatt, a szolgáltató szektorra szintén a belső kereslet visszaesése hat negatívan, a mezőgazdaság pedig nem tudta megismételni tavalyi erős teljesítményét – sorolta. A felhasználási oldalon a beruházások esetében pozitív fordulat továbbra sem körvonalazódik, a háztartások fogyasztására a magas munkanélküliség, a gyenge bizalom, a reáljövedelmek csökkenése és a szegmens erőteljes mérlegalkalmazkodása hat negatívan.
Az adatok nem okoztak különösebb meglepetést, bár a szezonálisan kiigazítással számított visszaesés valamivel kisebb volt a piaci várakozásoknál – mondta a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter, a Citi régiós elemzője. A második negyedév volt valószínűleg a mélypont, az év második felében negyedéves alapon akár szerény bővülés is elképzelhető. Nyilvánvaló ugyanakkor, hogy a kormány 2013-as, 1,6 százalékos bővülési terve megalapozatlan, amiből az következik, hogy a fiskális kiigazítás igénye nagyobb, az IMF-megállapodás pedig nehezebb lesz a vártnál. A Valutaalappal indult tárgyalások folytatásának feltételeként a kormánynak egy elfogadható makropályát kell bemutatnia, ez pedig nehezíti a megegyezést.
A gazdaságot továbbra is az export húzza annak ellenére, hogy a külső kereslet az európai adósságválság hatására romlott – véli Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője. A következő negyedévekben lassú javulásra számít, amit nagyrészt a Mercedes termelésének fokozatos felfutása okoz – a kecskeméti üzemben júliusban vezették be a második műszakot –, míg az utolsó negyedévben termelésbe lép a GM motorgyártó üzeme is, emeli ki Suppan Gergely, aki 2012-re 0,7 százalékos GDP-csökkenést, jövőre pedig 1,5 százalékos növekedést valószínűsít.
A kormány is gyenge adatokra számított – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. A tárca szakemberei ugyanakkor megjegyezték: az államadósság csökkenése, a munkaerőpiac rugalmasabbá válása, valamint az oktatás és az innovációs politika területén bekövetkezett változások megalapozzák, „hogy Magyarország a jövőben felfutó európai konjunktúra egyik nyertese legyen”.
Európai pluszok és mínuszok – hazánk a középmezőny végén
A magyar GDP-adat az uniós középmezőny végén foglal helyet, a szezonálisa, kiigazított adatok szerint az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül ötben – Csehországban, Görögországban, Olaszországban, Cipruson és Portugáliában regisztráltak – 1 százaléknál nagyobb mértékű visszaesést. A legerőteljesebben, 4,3 százalékkal a lett gazdaság bővült, a Szlovákiában 2,9 százalékkal, Litvániában 2,7 százalékkal nőtt a GDP éves összevetésben. Spanyolországban a magyarral megegyező, 1 százalékos éves zsugorodást regisztráltak.A legnagyobb figyelem a német és a francia – negyedéves – adatokat kísérte. Az unió két legnagyobb gazdasága egyaránt kellemes meglepetést keltett: a német gazdaság 0,3 százalékkal bővült, a francia pedig stagnált április-márciusban, a piac mindkét esetben 0,1 százalékponttal gyengébb adatra számított.
Az eurózóna GDP-je negyedéves összevetésben az elemzői várakozásokkal összhangban 0,2 százalékkal csökkent, a közös pénzt használó blokkban legutóbb 2011 harmadik negyedévében regisztráltak – szerény, 0,1 százalékos – bővülést. A 2011 utolsó negyedévében mért 0,3 százalékos visszaesést 2012 első három hónapjában stagnálás követte.
A legnagyobb figyelem a német és a francia – negyedéves – adatokat kísérte. Az unió két legnagyobb gazdasága egyaránt kellemes meglepetést keltett: a német gazdaság 0,3 százalékkal bővült, a francia pedig stagnált április-márciusban, a piac mindkét esetben 0,1 százalékponttal gyengébb adatra számított.
Az eurózóna GDP-je negyedéves összevetésben az elemzői várakozásokkal összhangban 0,2 százalékkal csökkent, a közös pénzt használó blokkban legutóbb 2011 harmadik negyedévében regisztráltak – szerény, 0,1 százalékos – bővülést. A 2011 utolsó negyedévében mért 0,3 százalékos visszaesést 2012 első három hónapjában stagnálás követte.-->
