Izraeltől tanuljuk az innovációt
Magyar–izraeli innovációs napot rendez szeptemberben Budapesten az izraeli nagykövetséggel együttműködve a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) – mondta el a lapunknak adott videóinterjúban Izrael magyarországi nagykövete. Ilan Mor közölte: az esemény számos kétoldalú találkozóra ad majd lehetőséget a magyarországi és az izraeli start-up, vagyis feltörekvő innovatív cégek között. Emellett számos szakértő is érkezik majd Izraelből, miután az ország a világ egyik vezető államának számít a start-up tevékenységek terén. A fórum így lehetőséget nyújt majd arra, hogy a magyar start-up közösség megismerhesse az Izraelben bevált gyakorlatokat is.
„A napokban találkoztam néhány magyarországi start-up cég tulajdonosával, akikkel arról egyeztettem, hogy vállalkozásuk miként tudna izraeli partnerekkel együttműködni” – mondta Ilan Mor. Egyben meghívta őket Izraelbe is, hogy személyesen tekintsék meg az ottani technológiai inkubátor program működését. Izraelben mintegy húsz éve jelentek meg az első inkubátorházak, amelyeket az állam kockázatitőke-társaságok részvételével hozott létre, hogy megfelelő infrastrukturális, pénzügyi hátteret biztosítson a start-up cégek elindítására.
A nagykövet elmondta: a két országnak ki kell használnia az együttműködésben rejlő lehetőségeket, amelynek fontos lépése a szeptemberi innovációs nap lesz. Elképzelhető, hogy ezt jövőre egy Izraelben megrendezendő fórum követ majd.
Az izraeli nagykövet a Nemzeti Innovációs Hivatal vezetőjével, Korányi Lászlóval közösen adott videóinterjút a Világgazdaságnak. Korányi László elmondta: izraeli mintára Magyarország is elkészítette technológiai inkubátor programját, amelynek meghirdetése mára a végső stádiumához érkezett. A programra 2,1 milliárd forintot különítettek el, és kiemelte: a következő hétéves, 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakban a jelenleginél jóval több hazai és uniós forrást fordítanak majd a start-up cégek támogatására. Ezt elősegíti az, hogy Brüsszel a tervek szerint 2014–2020 között a jelenlegi ciklushoz képest lényegesen több támogatást osztana ki visszatérítendő forrásként a pénzügyi közvetítők által nyújtott konstrukciók igénybevételével.
Korányi László szerint az elmúlt néhány évben jelentős fejlődés történt a hazai start-up tevékenység terén, amit az is jelez, hogy már nemzetközi sikereket elérő vállalkozások is megjelentek, mint például az internetes prezentációkészítő szoftvert fejlesztő cég, a Prezi.com, vagy a Nasdaqon jegyzett LogMeIn. E jelenség mögött a NIH elnökhelyettese szerint az is szerepet játszik, hogy kezdi meghozni az eredményét a hazánkban 2010-ben elindított uniós Jeremie-program, amit az EU többé-kevésbé az izraeli példa alapján dolgozott ki. A program ugyanis EU-pénzek felhasználása mellett magánbefektetőkkel közösen kockázati tőkealapokat hozott létre azzal a céllal, hogy azok hazai induló vállalkozások részére tőkeemelés formájában finanszírozást nyújtsanak.
Az izraeli modell titka
A kutatás-fejlesztésre fordított kiadások GDP-hez viszonyított aránya Izraelben a legmagasabb világon, a költések túlnyomó részét az üzleti szféra fedezi. A 2011-es adatok szerint Izrael a GDP 4,2 százalékát költi k+f-re (hazánkban ez az arány 1,2 százalék). Az egy főre jutó start-up cégek száma tekintetében szintén világelsőnek számít Izrael, miután a közel 8 milliós országban jelenleg mintegy 3500–4000 start-up vállalat működik. Emellett a globális kockázatitőke-befektetésekből legnagyobb arányban Izrael részesül. A New-York-i technológiai tőzsdén, a Nasdaq-on szereplő cégek számában pedig csupán az USA, Kanada és Kína előzi meg az országot. Arra a kérdésünkre, hogy Izrael miként érte el azt, hogy a feltörekvő innovatív cégek terén a világ vezető országai közé tartozik, Ilan Mor azt mondta: „országunk igen szegény természeti kincsekben, ezért azt a stratégiát választottuk, hogy minél többet fektetünk az agyakba, a humánerőforrásba. Valójában a szükségből kovácsoltunk erényt”. Hozzátette: a kormányzat, az egyetemek és a magánszektor terén igen szoros együttműködés alakult ki a k+f-tevékenységeket illetően. Emellett kiemelte a hadsereg szerepét is, amely a védelmi feladatok ellátása mellett igen jelentős innovációs fejlesztéseket is folytat.
