BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Jelentős többlet az áprilisi egyenlegben

Április végén az államháztartás központi alrendszerének hiánya 228,2 milliárd forint volt, az éves deficitcél kevesebb mint 40 százaléka; március végén ez a mutató még 90 százalék volt.

Párját ritkító áprilisi államháztartási adatokat tett közzé tegnap a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM): az államháztartás központi alrendszere az év negyedik hónapját 289,3 milliárd forint többlettel zárta. Az elmúlt 10 évben mindössze két szufficites áprilisi adat volt – 2007-ben és 2011-ben –, és mindkettő jóval elmaradt az ideitől. A bevételek közül elsősorban az adóbevételek, mindenekelőtt az áfa-, a jövedékiadó- és az szja-bevételek haladták meg az egy évvel korábbit, emeli ki a szaktárca közleménye.

Az év első négy hónapjának egyenlege mínusz 228,2 milliárd forint volt, az 575,2 milliárd forintos idei deficitcél kevesebb, mint 40 százaléka. Összehasonlításképpen: az utóbbi mutató március végén még 89,8 százalék volt, tavaly április végén pedig – 666 milliárd forintot meghaladó hiány mellett – 38,4 százalék.

Az áfa esetében áprilisban minden bizonnyal megfordult az első három havi trend. 2012 első negyedévében 533,8 milliárd forint áfabevétel folyt be, ami a 2011. január–márciusit – nem kis részben a kulcs 2 százalékpontos emelkedésének betudhatóan – 47,5 milliárd forinttal haladta meg. A tendencia ugyanakkor csökkenő volt: a januári bevétel 14 százalékkal, a februári 9,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, márciusban viszont már 6,2 százalékos csökkenést regisztráltak. (Az idei éves előirányzat 2722 milliárd forint; tavaly ebből az adónemből 2347 milliárd forint folyt be.) Az NGM a részletes áprilisi adatokat május 22-én teszi közzé.

A bevételek még mindig elmaradnak ugyan a tervektől, de a lemaradás már jóval kisebb, mint márciusban volt – mondta el a Világgazdaságnak Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője. Ahhoz, hogy a bevételi oldal ne veszélyeztesse a hiánycélt, a kormánynak maradéktalanul végre kell hajtania a Széll Kálmán Terv 2.0-ban előirányzott egyenlegjavító intézkedéseket. Ha ez sikerül, akkor az idei GDP-arányos hiány 3 százalék alatt maradhat – hangsúlyozta a szakember.

Az utóbbi cél elérése szükséges feltétele az IMF-fel való sikeres megállapodásnak, amelyet Varga Mihály tegnap reggeli nyilatkozata szerint 15 milliárd euró összegben, 3 éves futamidővel kellene Magyarországnak megkötnie. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a TV2 reggeli műsorában kifejtette: jelenleg az IMF-nek és az Európai Bizottságnak kell egyeztetnie arról, hogy pontosan milyen feltételekkel induljanak a tárgyalások. Magyarország kész arra, hogy akár „holnap elkezdje a tárgyalásokat” – szögezte le Varga.

Az államtitkár bejelentése egyáltalán nem okozott meglepetést, a piac nagyjából ekkora méretű „védőhálót” tart szükségesnek – mondta lapunknak Gabler Gergely, az Equilor senior elemzője, aki szerint az igazi kérdés az, hogy mikor kezdődnek meg és mikor zárulhatnak le a tárgyalások a valutaalappal. Az Equilor szakembere úgy véli: a megállapodás aláírására jó esetben sem valószínű, hogy szeptember előtt sor kerül. Addig azonban a piac várhatóan „türelmes lesz” a magyar eszközökkel – tette hozzá.

A kormány többször közölte: nem kívánja felhasználni az IMF-keretet, Gabler Gergely szerint azonban lehet, hogy idővel változik az álláspont: az IMF-hitelek 3,5 százalék körüli kamata mindössze fele a magyar devizakötvények hozamának, így éves szinten akár százmilliárd forintos megtakarítás is elérhető lehet. Magyarország várhatóan a szigorú feltételekhez és ellenőrzéshez kötött készenléti hitelmegállapodásról (SBA) vagy annak – ugyanazon kondíciók mellett elérhető – elővigyázatossági változatáról (PSBA) kezdheti meg a tárgyalásokat. A valóban elővigyázatossági konstrukciót (PLL) az átmeneti likviditási problémákkal küzdő, de egészséges államháztartású országokat szem előtt tartva hozták létre – hangsúlyozza az Equilor elemzője, aki szerint nem valószínű, hogy Magyarországnak az IMF ilyen típusú segítséget nyújt.

Románia enyhíthet a megszorításokon

Románia előtt tér nyílt arra, hogy enyhítsen a megszorításokon, és az állami alkalmazottak bérét a válság előtti szint közelébe emelje – jelentették ki az IMF szakemberei, akik lezárták a Bukarest által kötött 5 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodás vizsgálatát. A költségvetés rendbe tételéhez az országban 2010-ben 25 százalékkal csökkentették az állami szektorban a béreket. Florin Georgescu pénzügyminiszter-jelölt 8 százalékos emelést helyezett kilátásba, melyet még idén további rendezés követhet.


Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.