Jöhet még kamatvágás
Elemzők szerint az alapkamat akár 4 százalékig is csökkenhet az év végéig, ez a szint azonban jóval lejjebb van egyes külső tanácstagok tavaly megjelölt (4,5 százalékos) egyensúlynak nevezett kamatszintjénél. A kamatdöntés után kiadott közlemény szerint a friss adatok alapján „a gyenge kereslet dezinflációs hatása erőteljesen érvényesül, ezért a vállalatok termelési költségeik emelkedését csak korlátozottan tudják árazásukban érvényesíteni”. A monetáris tanács úgy látja, az „inflációs és reálgazdasági kilátások alacsonyabb alapkamattal konzisztensek”.
A kamatvágási ciklus folytatását segítette, hogy az infláció márciusban 2,2 százalékra, 38 éves mélypontra süllyedt, vagyis a pénzromlási ütem nem veszélyezteti a jegybank 3 százalékos céljának teljesülését. Igaz, a maginfláció – ami nem tartalmazza a rezsicsökkentés hatását – 3,4 százalékon állt márciusban.
Bároldali inflációs nyomással sem kell számolniuk az MNB tisztségviselőinek. A februári 2,8 százalékos infláció mellett 4 százalékkal nőttek a nettó bérek, vagyis az év elején emelkedtek a reálbérek, ám ennek még jellemzően nincs árfelhajtó hatása.
„Már közeledhet a kamatvágási ciklus vége” – mondta a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor. A CIB Bank közgazdásza ezt azzal magyarázza, hogy a forint árfolyama és a kockázati prémiumok alakulása nagyon fontos. Az eurót 300 forint körül jegyzik a bankközi devizapiacon.
A monetáris tanács szerint az irányadó kamat további csökkentése akkor lehetséges, ha a „középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok”. Egyes piaci várakozások szerint 4 százalék alá csökkenhet az alapkamat, ám ez már nagyon kockázatos lenne – hívta fel a figyelmet Jobbágy. Az infláció nem akadályozná a csökkentést, de a rekordalacsony szinttel szemben relevánsabb, hogy egy év múlva mekkora lesz a pénzromlás üteme – mondta a CIB elemzője.
Jobbágy Sándor szerint egyes adminisztratív árcsökkentések fenntarthatósága kérdéses lehet, másrészt, ha elindul némi élénkülés, akkor a gyenge forint hatása jobban megjelenhet az importárakban. Úgy látja, a kamatpolitikát is érintheti, hogy milyen egyéb – nemkonvencionális – intézkedéseket jelentenek be.
Az EKB is lépéseket tehet
A következő hónapokban az Európai Központi Bank (EKB) is csökkentheti a 0,75 százalékos kamatszintet. A várakozások szerint már a jövő héten komoly esély van 25 bázispontos kamatvágásra. Inflációs nyomással nem kell számolnia a központi banknak, miközben az euróövezet gazdasága továbbra sem indult el a kilábalás útján. Az infláció tartósan az EKB 2 százalékos célja alatt alakul. A beszerzésimenedzser-index az euróöveztben 46,5 ponton áll – az 50-es érték választja el a bővülést és a csökkenést –, és Németországban is 50 pont alá süllyedt az index. Chris Williamson, a Markit elemzője szerint az euróövezet kilátásai borúsak, és a visszaesés várhatóan gyorsul a következő hónapokban. A szakember szerint a BMI értékei azt jelzik, hogy 0,3 százalék körüli mértékben esett vissza a GDP az idei első negyedben. Szakértők úgy látják, az EKB-nak lassan lazítani kell a monetáris politikán, hogy lendületet adjon a gazdaságnak. Ha a nagy jegybankok folytatják a laza monetáris politikát, az MNB mozgástere is növekedhet.
Chris Williamson, a Markit elemzője szerint az euróövezet kilátásai borúsak, és a visszaesés várhatóan gyorsul a következő hónapokban. A szakember szerint a BMI értékei azt jelzik, hogy 0,3 százalék körüli mértékben esett vissza a GDP az idei első negyedben. Szakértők úgy látják, az EKB-nak lassan lazítani kell a monetáris politikán, hogy lendületet adjon a gazdaságnak. Ha a nagy jegybankok folytatják a laza monetáris politikát, az MNB mozgástere is növekedhet.-->


