BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Keveset számít a Magyarország leminősítése

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A BB-kategórián belül mindegy az előjel, ezért mérsékelt a hatása a leminősítésnek a piacon. A rengeteg külföldi forrás viszont nem a gazdaságpolitika miatt jött Magyarországra. A magyarországi hosszú távú államadósságot szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt sorolta át a Moody’s a bóvli kategóriába 15 év után, majd a hitelminősítőt néhány héttel később az S&P és a Fitch is követte. A befektetésre nem ajánlott kategória azonban a jelek szerint csak egy rövidebb átmeneti időszakra vette el a befektetők kedvét a magyarországi hitelpapíroktól.

Sosem volt még korábban ilyen rossz a magyar államadósság besorolása az Standard & Poor’s hitelminősítőnél, mint a múlt péntek óta, ennek ellenére a piacon alig látszik valami a leértékelésből. „Sok intézményi befektetőnél nem tesznek különbséget a BB és a BB+ besorolás között, csak a BB és a BBB között, ez a finomhangolás már szükségtelen ahhoz képest, hogy milyen gyorsan változik a világ” – magyarázza Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő kötvényüzletág-vezetője. A BBB még befektetésre ajánlott kategóriának minősül, a BB pedig már bóvlinak, az előjelektől függetlenül.

Az állampapírhozamokra ezért csak mérsékelten hatott tegnap a leminősítés híre. A friss referenciahozamok mindössze 2-8 bázisponttal emelkedtek péntek óta, a tízéves forint államkötvények hozama még mindig 7 százalék alatt van, a 15 éves hitelpapíré is éppen hogy csak átlépte a 7 százalékot.

A magyarországi hosszú távú államadósságot szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt sorolta át a Moody’s a bóvli kategóriába 15 év után, majd a hitelminősítőt néhány héttel később az S&P és a Fitch is követte. A befektetésre nem ajánlott kategória azonban a jelek szerint csak egy rövidebb átmeneti időszakra vette el a befektetők kedvét a magyarországi hitelpapíroktól. Jelenleg is történelmi csúcson van a külföldi befektetők állampapír-állománya. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss adatai szerint 4940,3 milliárd forintnyi forint állampapír van a külföldiek kezében, ez csaknem 1200 milliárddal több a tavaly november végi szintnél.

A szakemberek szerint viszont egyáltalán nem az itteni gazdaságpolitikának köszönhető, hogy, ami miatt ideáramlott a rengeteg külföldi tőke. „Az idei esztendő annak az éve, amikor a feltörekvő piaci kötvények teljes polgárjogot nyertek a befektetési piacok világában. Ezek az eszközök most már nem számítanak kuriózumnak vagy egzotikumnak” – magyarázza Orbán. A magyarországi állampapírok is ennek a trendnek a haszonélvezői, ennek köszönhető, hogy rendkívül erős évet tudhat maga mögött az állampapírpiacunk. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint az idén ez a folyamat már így is marad, azt viszont, hogy jövőre mi várható, még nem lehet tudni.

Határt szabhat a kamatvágásnak
A leminősítés persze negatívan hathat a piaci hangulatra, és akár a kamatvágási ciklusnak is határt szabhat. Ma délután viszont valószínűleg még tovább folytatódik a kamatvágás. „A pénteki leminősítést követően nem volt érdemi mozgás a hazai piacon, továbbra is stabilak a magyar eszközök, így tovább folytatódhat a jegybanki lazítás” – nyilatkozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, rajta kívül Duronelly, és Orbán is vágást vár a mai kamatdöntő ülésen.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.