Kína elzárta a pénzcsapot

Közel négy éve nem látott mértékű eséssel reagált tegnap az egyik vezető kínai tőzsdeindex, a sanghaji és a sencseni börze közös mutatója (CSI300) arra, hogy a kínai jegybank (PBoC) vasárnap után tegnap is azt közölte, hogy az ország pénzügyi rendszere megfelelő likviditással rendelkezik. A PBoC közlése azért váltott ki ilyen heves, a többi kínai tőzsdeindexet is mélybe rántó reakciót – amely aztán az ázsiai, valamint a nyugat-európai indexek alakulását is jelentősen befolyásolta –, mert a piac azt várta, hogy a jegybank enyhít az utóbbi napokban alkalmazott gyakorlatán. A PBoC ugyanis a múlt héten jelentősen visszafogta a kereskedelmi bankok készpénzigényének kielégítését, ami a bankközi kamatok jelentős megugrását eredményezte.

A szigorítással a jegybank az olcsó pénz korszakának vetne véget, illetve visszaszorítaná az egyre nagyobb méreteket öltő árnyékbankrendszert. Utóbbi azt jelenti, hogy a lakosság és vállalatok jelentős része nem a hivatalos csatornákon, a főként állami kézben lévő bankokon keresztül, hanem egyéb forrásokból, magán-hitelközvetítőkön keresztül vesznek fel kölcsönöket. Ennek oka, hogy a hitelfelvevők sok esetben, különösen ez a kis- és középvállalkozásokra jellemző nem tudják teljesíteni a bankok feltételeit a hitel igénylésénél.

A jelenség másik oka, hogy az exportpiacok szűkülése miatt lassuló gazdasági növekedés miatt a hivatalos csatornákon hitelt felvenni képes vállalatok számára vonzó üzleti lehetőség lett a közvetítő cégek közbeiktatásával történő hitelezés olyan cégek felé, amelyek amúgy a hivatalos bankrendszer számára nem hitelképesek. A Reutersnek az egyik acélipari társaság vezetője elmondta: társaságuk hat százalékos kamattal vesz fel hitelt a banktól, a forrást pedig közvetítők révén akár 12 százalékos rátával adja kölcsön.

Az S&P becslése szerint az árnyékbankrendszer által nyújtott hitelek nagysága tavaly év végén a GDP 44 százalékát tette ki, míg egy másik hitelminősítő, a Fitch szerint annak mértéke ennél is nagyobb, mintegy 60 százalékos. A pekingi kormányzat az árnyékbankrendszer kapcsán különösen amiatt aggódik, hogy az azon keresztül folyósított források nem a reálgazdaságot, hanem az ingatlanpiaci buborékot erősítik.

A tegnapi tőzsdei reakció mögött az áll, hogy a piaci szereplők attól tartanak, ha folytatódik az árnyékbankrendszer visszaszorítására vonatkozó gyakorlat, az hitelválságot eredményezhet az országban. A piac arra számított, hogy a napokban közölt adatok alapján – júniusban kilenc havi mélypontra esett a feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index, a Világbank pedig a korábbi 8,4 százalékos rátáról 7,7 százalékra csökkentette idei növekedési előrejelzését – a kormányzat ismét az élénkítés eszközéhez nyúl, azonban a szigorú hitelezési gyakorlatra vonatkozó tegnapi jegybanki nyilatkozat rácáfolt ezekre a várakozásokra. Elemzők szerint a márciusban beiktatott új pekingi vezetés növekedési áldozatokat is bevállalhat azért, hogy visszafogja az árnyékbankrendszer további bővülését.

Egyes elemzői vélemények szerint azonban, ha a kínai tőzsdeindexek zuhanása tartós lesz, akkor a pekingi jegybank idővel kénytelen lesz beavatkozni, hogy időt adjon a kormányzatnak a helyzet kezelésére, még ha ezzel azt a növekedési és hitelstratégiát folytatná, amit a Fed fokozatosan leépítene.

Egyes elemzői vélemények szerint azonban, ha a kínai tőzsdeindexek zuhanása tartós lesz, akkor a pekingi jegybank idővel kénytelen lesz beavatkozni, hogy időt adjon a kormányzatnak a helyzet kezelésére, még ha ezzel azt a növekedési és hitelstratégiát folytatná, amit a Fed fokozatosan leépítene. -->