Világgazdaság Online

Ismeretes: januártól egyszerűsödött azoknak a dolga, akik egyéni vállalkozóként próbálnak szerencsét az üzleti életben. Elektronikus úton, ingyenesen regisztrálják őket, tevékenységük folytatásához nem is szükséges egyéni vállalkozói igazolvány, más kérdés, hogy aki akar, igényt tarthat rá, kérheti a nyilvántartó hivataltól. A nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó pedig egyéni céget alapíthat. A cég közjegyző által készített vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott alapító okirattal és cégbírósági bejegyzéssel jön létre.
Jogunk korábban is ismerte az egyéni cég fogalmát, de valódi tartalom nélkül. A vállalkozó egyéni cégként bejegyeztethette magát a cégnyilvántartásba, ám ez nem volt több puszta regisztrációnál. Nem véletlen, hogy alig-alig éltek vele. Az új szabályozásban az egyéni cég jogi személyiség nélküli jogalany – mint például a bt. –, a gazdasági forgalom más vállalkozásokkal egyenrangú résztvevője.
Vagyona elkülönül a vállalkozó magánvagyonától. Cégneve alatt jogokat és tulajdont szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető. A tulajdonos a cég jegyzett tőkéjét szabadon megválaszthatja, és azt is, hogy a tőkét meghaladó kötelezettségek teljesítéséért korlátolt vagy korlátlan felelősséggel áll-e helyt. Az egyéni cégre a gazdasági társaságokra, a cégeljárásra, a végelszámolási, csőd- és felszámolási eljárásra vonatkozó szabályok, valamint a számviteli törvény rendelkezései érvényesek. A szabályozás sok bürokratikus terhet levesz az egyéni vállalkozók válláról. Az egyéni cégre vonatkozó rendelkezések azonban nem elég egyértelműek, és ezért nem is ösztönzik a vállalkozókat a cégalapításra – vélekedett Csorbai Hajnalka , az Opten céginformációs szolgáltató stratégiai igazgatója. Gondnak találja azt is, hogy az egyéni cég akár jelképes felelősséggel is működhet, és a cégbejegyzés általánossá vált automatizmusa csak utólagos ellenőrzést tesz lehetővé, mindez pedig a gazdasági forgalom biztonsága ellen hat. A stratégiai igazgató szerint a gyakran változó cégjogi szabályozás miatt sem érzik-látják a vállalkozásalapítás előnyeit az emberek.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség társelnöke szerint viszont nem a szabályozás, hanem a választási időszakban általában – így most is – érzékelhető politikai bizonytalanság és a gazdaság állapota a legfőbb visszatartó erő. Emlékeztetett: az új törvényt az egyéni vállalkozók és érdek-képviseleti szerveik szorgalmazták. Úgy gondolja, egy idő múlva, amikor már erőre kapott a gazdaság, igazolja is majd a célszerűségét. Most még azonban érthető, hogy az érintettek óvatosan bánnak a cégalapítással, kivárnak, és nem is baj, ha alaposan meggondolják ezt a lépést – mondta. VG