Korántsem ajándék az új görög csomag
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
állandó euróövezeti mentőalap (ESM) megerősítéséhez köti a hozzájárulását.
A 130 milliárd eurós csomagon belül az ideiglenes euróövezeti mentőalapból (EFSF) 100 milliárd euró hitel formájában folyik majd be, amelynek egy része egy jövőben létrehozandó, kizárólag az államadósság törlesztésére használható számlára kerül. Ehhez a számlához a görög kormány nem is nyúlhat – az adósságtörlesztés elsőbbséget kap az egyéb állami kiadásokkal szemben –, azaz a hitelcsomag egy része gyakorlatilag egyből az állam hitelezőinek a zsebébe kerül. A fennmaradó 30 milliárd eurót szintén nem használhatja fel Athén, hiszen az garanciaként szolgál a magánhitelezők számára az újonnan kibocsátandó görög kötvényekre.
A megállapodás másik fő eleme, hogy a 350 milliárd eurós teljes görög államadósságból 200 milliárd eurót birtokló magánhitelezők „önként” elengedik követeléseik 53,5 százalékát – ezzel 107 milliárd euróval csökken a görög adósságteher. Követeléseik fennmaradó, 93 milliárd eurónyi részét hosszú lejáratú, 11-től 30 évig terjedő futamidejű kötvényekre cserélik, amelyek kamata 2 és 4,3 százalék között lesz – ez lényegesen kevesebb, mint amekkora kamatot normál esetben fizetnie kellene a görög államnak. Emiatt elemzők szerint ezen kötvények piaci értéke csökkenhet majd, ami újabb veszteségeket jelenthet a magánhitelezőknek.
Az egyezség harmadik fontos része, hogy a bankok és hedge fundok mellett közvetve a jegybankok is részt vállalnak a csomagban. Az EKB ugyanis a görög kötvénypiacon begyűjtött nyereségét továbbadja a nemzeti jegybankoknak, azok a jegybankok pedig, melyek szintén profitra
tettek szert a görög kötvényekkel, a nyereségüket visszafizetik Athénnak.
Mindezekért cserébe a trojka elvárja a görög kormánytól, hogy folytassa a privatizációt, hajtsa végre a takarékossági csomagot, sőt, újabb megszorításokra is szükség lehet. Emellett fokozzák a kontrollt: nem csupán külön számlát írnak elő az adósságtörlesztésre, hanem állandó szakértői csoportot állomásoztatnak majd Athénban.
A Financial Times által megszerzett bizalmas brüsszeli jelentés arra figyelmeztet: a megszorító intézkedések olyan mély recessziót okozhatnak, hogy az ország egy harmadik hitelcsomagra szorulhat.
Pró és kontra – értékelések a megállapodásról
Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter: „Ez az első alkalom, hogy Görögország csökkenti az adósságot, nem pedig növeli. A görögöknek vissza kellene hozniuk pénzüket a hazai bankokba.”Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter: „A megállapodás megteremti az előfeltételeit annak, hogy Görögország gazdasága egészséges és fenntartható pályára álljon, ha a magánhitelezőkkel bonyolítandó kötvénycsere sikeres lesz.”
Charles Dallara, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) vezetője: „Az egyezség legnagyobb előnye, hogy képesek voltunk elkerülni a rendezetlen csődöt. A veszteségek jelentősek, de keretek között tarthatók lesznek. (…) Minden érintett számára fair deal született.”
konsztantin Mikálosz, az Athéni Kereskedelmi Kamara elnöke: „Ez egy rossz megállapodás, általános szociális zavargásokra számíthatunk. A minimálbér megvágása helyett a magas keresetűek jövedelmét kellett volna megcsapolni.”
Forrás: FT, Guardian
Wéber Balázs Pró és kontra – értékelések a megállapodásról Evangelosz Venizelosz görög pénzügyminiszter: „Ez az első alkalom, hogy Görögország csökkenti az adósságot, nem pedig növeli. A görögöknek vissza kellene hozniuk pénzüket a hazai bankokba.”
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter: „A megállapodás megteremti az előfeltételeit annak, hogy Görögország gazdasága egészséges és fenntartható pályára álljon, ha a magánhitelezőkkel bonyolítandó kötvénycsere sikeres lesz.”
Charles Dallara, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) vezetője: „Az egyezség legnagyobb előnye, hogy képesek voltunk elkerülni a rendezetlen csődöt. A veszteségek jelentősek, de keretek között tarthatók lesznek. (…) Minden érintett számára fair deal született.”
konsztantin Mikálosz, az Athéni Kereskedelmi Kamara elnöke: „Ez egy rossz megállapodás, általános szociális zavargásokra számíthatunk. A minimálbér megvágása helyett a magas keresetűek jövedelmét kellett volna megcsapolni.”
Forrás: FT, Guardian-->
