BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Korkedvezményes nyugdíj-körkép - Visszamenőlegesen is eltörölnék?

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Teljes a bizonytalanság a korkedvezményes és a szolgálati nyugdíj megszüntetését illetően a szakszervezeteknél. A vegyipari dolgozókat egyelőre kis mértékben érintené a lépés, ők viszont éppen a korkedvezmény kiterjesztését javasolnák. A rendvédelmi dolgozók tüntetésre készülnek szombaton.

A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BDRSZ) honlapján olvasható Orbán Viktor levele, amely szerint a miniszterelnök Pintér Sándor belügyminisztert jelöli ki a szervezet tárgyalófeleként. Bárdos Judit a BRDSZ főtitkára szerint ez az egyetlen információ, amit hivatalosan a kormánytól kaptak.

A korkedvezmény intézménye a fegyveres szerveknél mintegy 80 ezer főt érint így-vagy úgy. „Én lennék a legjobban meglepve, ha a visszamenőlegesen nem számolnák fel a korai nyugdíjazást” – fogalmazott Bárdos Judit.

Ahogy arról szerdán beszámoltunk , Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter szerint a korhatár alatti nyugdíjazást fel kell váltani olyan kínálattal, ami a munkavégzésre ösztönöz. Emellett teljes felülvizsgálatot hirdetnek a nyugdíjkorhatár alatti rokkantnyugdíjasoknál: a nagyjából 350 000 ezer emberből 100-150 ezer ember térjen vissza a munka világába, akár közmunkában vagy részmunkaidőben, mondta a miniszter. Ugyanakkor jelezte, a már korengedménnyel vagy korkedvezménnyel nyugdíjazottak nyugdíjazását nem vizsgálják felül.

A miniszter beszélt arról is, hogy a nyugdíjreform korrekciója keretében a fegyveres testületek "kiváltsággal élő" csoportjainál megszüntetik a korkedvezményes nyugdíj jogintézményét. Az, hogy pontosan mi a kormány elképzelése, nem részletezte.

Kinek jár a korkedvezményes nyugdíj?

A korkedvezményes nyugdíj azokat illeti meg, akik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján olyan munkakörben dolgoztak hosszú ideig, amely az egészségükre ártalmas. A hosszú idő férfiak esetében legalább 10 év, amely alapján két év korkedvezmény jár. A nők esetében 8 év alapján jár a két év korkedvezmény. Minden további 5, illetve 4 év után újabb 1 év korkedvezmény jár. Ahhoz, hogy valaki idő előtt elmehessen nyugállományba az ellátás fedezetére a munkáltatónak a jelenlegi 24 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékon felül további 13 százalékos járulékot kell fizetnie.

Bárdos Judit szerint semmiféle egyeztetés nem történt a kormány és a szakszervezetek között. A rendőrségi dolgozók nemrég kaptak egy 22 pontból álló kérdőívet, amelyen nyílt és zárt kérdések megválaszolásával fejezhetik ki véleményüket. A főtitkár szerint a kérdőívből nem tudják egyértelműen leszűrni a szervek álláspontját.

Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének (FRDSZ) elnöke a Klubrádiónak elmondta, a szakszervezetek álláspontja az, hogy akik jelenleg hivatásos állományúak, azokra a felesküdésük szerinti jogszabályok és feltételek kell, hogy vonatkozzanak, ehhez semmiképpen nem szabad hozzányúlni, erről tárgyalni sem hajlandóak, hisz ők ezekkel a feltételekkel vállalták a szolgálatot. Ha az idén felszereltekre már más szolgálati nyugdíj vonatkozna, akkor pedig az állam állapodjon meg velük, hogy mivel ellentételezi a szolgálati nyugdíj eltörlését.

Szolgálati nyugdíjat kapnak azok a fegyveres szervnél dolgozók, akiknek egészségügyi okok miatt kellett elhagynia a pályát. A kiszivárgott hírek szerint ezeket a nyugdíjasokat is felülvizsgálná a kormány. Bárdos Judit szerint ez a nyugdíj azonban ugyanolyan, mint a rokkantsági ellátás, s azok, akik így vonultak vissza idő előtt nem véletlenül tették ezt. „A határőrség 2008 év elejei megszűntetésekor többeknek nem tudtak állást biztosítani a rendőrségen belül, így felkínálták azt a lehetőséget, hogy a rendes idő előtt nyugdíjba vonulhatnak” – említ egy másik példát a szolgálati nyugdíjra Bárdos Judit.

A Honvédszakszervezet tájékoztatása szerint a mintegy 19 ezer fős honvédségi állomány két részre oszlik: szerződéses és hivatásos katonákra. A szerződéses katonáknak maximum 20 év szolgálat után el kell hagyniuk a pályát, ők leszerelési segélyként kapnak egy nagyobb összeget a társadalomba való visszailleszkedés megkönnyítésére. Ez az állomány jelenleg a katonatársadalomnak csaknem a felét teszi ki, tehát a katonák mintegy 50 százaléka soha nem juthat hozzá kedvezményes szolgálati nyugellátáshoz. A legtöbb katona alapesetben a leghamarabb 60 évesen mehet nyugdíjba. Aki nem átszervezés, hanem más miatt megy nyugdíjba, az 52. életévének a betöltéséig kizárólag a nyugdíjának a felét kaphatja meg.

„Fele nyugdíjjal pedig a legtöbben nem vállalják a korai nyugdíjat, mivel a nyugdíjasok munkavállalási lehetőségét megszigorították, és maximum a minimálbér másfélszereséig terjedő jövedelmet lehet megszerezni nyugdíj mellett. Czövek Tamás, a szakszervezet elnöke szerint a szolgálati nyugdíjjal az utolsó vonzó pontot törölnék el, amiatt a fiatalok a katonai pályát választották.

A fegyveres dolgozók szakszervezete április 16-án demonstrációt tart a Hősök terén, majd a Parlament épülete elé vonulnak.

A korkedvezményes nyugdíj a vegyipari dolgozóknál csak egy szűk kört érint – mondta Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke. A szervezet azonban már több hónapja próbálkozik szakmai egyeztetést kezdeni az illetékes döntéshozó szervekkel azzal kapcsolatban, hogy a korkedvezményes nyugdíj intézményét - a ma már elavultnak számító szakmák helyett - egyes, a vegyiparban már széles körben alkalmazott foglalkoztatói csoportra terjesszék ki.

Székely Tamás szerint a korengedményes nyugdíjazást, amely a vegyipari dolgozókat széles körben – több ezer embert – érinti, szintén fel akarja számolni a kormány. Ez az Alkotmánytervezetből egyértelműen kiderül, amely megszűnteti az állam arányos társadalombiztosítási ellátás kötelezettségét.

Holott a korengedményes nyugdíj esetében az államnak semmilyen plusz kifizetési kötelezettsége nincs. A korengedményes nyugdíj lehetőségével az élhet, aki a munkáltatójával meg tud állapodni abban, hogy az irányadó nyugdíjkorhatár előtt legfeljebb 5 évvel nyugdíjba mehessen, és a munkáltató a nyugdíját az előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság időpontjáig megfizeti. Ez egy foglalkoztatási kedvezmény, amely a munkavállalónak azért jó, mert elbocsátás helyett nyugellátást kap, a munkáltató pedig azáltal, hogy határozott idejűvé válik a munkavállaló szerződése, végkielégítésre nem kötelezett, többek között ezt használhatja a nyugdíj fedezetére.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.