Kormány: Gyurcsány a hibás - Ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak

A kormány számára készült jelentés szerint 576 ezer háztartásnak van lakáscélú jelzáloghitele, 1 millió 800 ezer főt - tehát minden ötödik magyar embert - érint a lakáshitelezés. A háztartások közel felének, 287 ezer családnak (945 ezer fő) devizaalapú, 289 ezer családnak (960 ezer fő) pedig forint alapú jelzáloghoz kötött lakáshitele van – áll a kormány elemzésében, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján állítottak össze.

A lakosság eladósodottsága 2003 óta gyűrűzik, az akkori Medgyessy-kormány ugyanis megszüntette a korábbi, 1998 és 2002 között működtetett kedvezményes állami támogatású otthonteremtési hiteleket – emlékeztet a Kormányzati Kommunikációért Felelős Államtitkárság.

Álláspontjuk szerint a Medgyessy-, a Gyurcsány-kormány különösebb korlátozások és gondos „használati útmutató” nélkül zöld utat adtak a devizahiteleknek. A könnyen elérhető devizahitelek sok tízezer ember csaltak lépre, ezrek dőltek be a banki szirénhangoknak. „A szocialista kormány olyan mértékben szűkítette és drágította a hitelfelvevők számára a korábbi kedvezményes forinthitelt, hogy a magyar fiatalok, a családalapítók, akik tetőt szeretett volna a fejük fölé, egyszerűen rákényszerültek a devizaalapú hitelekre” – vélekednek.

A szocialista kormányok alatt – folytatják – száznegyvenszeresére nőtt a lakásvásárlásra devizahitelt felvevők száma: több mint 2800 milliárd forint értékű  deviza lakáshitelt nyög a lakosság, 2003-ban ez a szám még csak 20 milliárd volt.

A hitelt felvevő családok jellemzően gyermeket nevelő családok: a gyermekes családok több mint egynegyede rendelkezik lakáshitellel.  A lakáshitelesek több mint kétharmada (68 százalék) nevel gyermeket, közülük is a kétgyermekesek vannak a legtöbben (172 ezer család), fele arányban devizahitelesek, akiknek 23%-a fizetési nehézséggel küzd. Három vagy több gyermeket 67 ezer család nevel, ők is fele arányban szintén devizahitelesek (34 ezer család, 181 ezer érintett), akiknek 28%-a küzd fizetési nehézséggel.

Úgy látják, az érintett háztartások jövedelmi helyzete változatos, a legalacsonyabb jövedelmi szinttől a legmagasabb szintig minden típusú háztartásban közel azonos arányban előfordul mind a deviza, mind a forint alapú jelzáloghitel. Legnehezebb helyzetben az a 72 ezer háztartás van, amelyek esetében minden családtag munkanélküli vagy inaktív.

A jelzáloggal terhelt ingatlanokat tekintve elmondható, hogy az átlagos lakásnagyság 85 négyzetméter, az egy személyre jutó átlagos alapterület 26 négyzetméter. A hitelfelvevők kétharmada (385 ezer család) 50-100 négyzetméter közötti lakásban lakik.

Az elmúlt évek során egyre nőtt a fizetési nehézséggel küzdők száma, idén az összes érintett háztartás 16 százalékában előfordult, hogy a megelőző 12 hónapban késve vagy egyáltalán nem tudott törleszteni. A devizahitelt felvevőknél a fizetési nehézség fokozott, több mint egyötödük (21 százalék) küzd fizetési nehézségekkel, a forintalapú hitelt felvevőknél ez az arány 11 százalék.

„A jövedelemi helyzet és a fizetési nehézség egyértelműen összefügg. A legnagyobb kockázatot egyértelműen a munkahely elvesztése okozza. A fizetési nehézséggel küzdő devizahiteles családok egyharmadában valamelyik családtag munkanélküli” – zárul az elemzés.

A „Kormányzati intézkedések a lakáshitelesek érdekében” című frissített cikk végén az áll, a kormány szerint megoldást az jelent, ha a gazdaság talpra áll. „Legeslegfontosabb, hogy a magyar gazdaság mielőbb talpra álljon” – írták, hozzátéve, „bízunk abban, hogy a kormány következetes, a hazai gazdaságot ösztönző és családokat támogató intézkedései mielőbb „beérnek”, és egyre többen lesznek azok, akik fellélegezhetnek, munkához jutnak”.

Nos, éppen a kedden napvilágot látott GDP-adat világított rá, hogy a kormány növekedési tervei nem fognak teljesülni. Éves alapon 1,5 százalékkal növekedett a gazdaság, míg szezonálisan kiigazítva és naptárhatástól megtisztítva a mutató 1,2 százalékon áll. A második negyedévben az elsőhöz képest stagnált a gazdaság. Idén ezzel valószínű, hogy nem teljesül a 3 százalékos növekedés, és jövőre sem a hasonló mértékű, a konvergenciaprogramban „konzervatív” tervezésen alapuló növekedési pálya sem.

A Reuters augusztusi elemzői konszenzusa szerint idén 2, jövőre 2,4 százalékkal növekedhet a gazdaság, és még idén újabb egyensúlyjavító intézkedésekre lehet szükség. Szeptemberben a kormány is felül fogja vizsgálni a növekedési pályáját, nyilatkozta Kármán András államtitkár a Reuters hírügynökségnek a kiábrándító GDP-adat után.