Lehetőségek válság idején
Ugyanis bizonyos területeken – még a válság idején is – keresleti a piac, ráadásul a román gazdaság még szerkezetváltás előtt áll. Exportban már a második legjelentősebb piacunkká vált, tavaly 3,9 milliárd euró volt a kivitelünk, 2,3 milliárdos magyar aktívummal.
A tőkebefektetések terén pedig Magyarország – román statisztikák szerint – a szeptember 30-i állapot szerint a 11. legnagyobb külföldi befektető a jegyzett tőke alapján, a cégek számát tekintve pedig még előrébb áll a sorban, és a válság kirobbanása óta sem lanyhult az érdeklődés. Minderről szó lesz az ITD Hungary és a Kárpátia Magyar–Román Kereskedelmi és Iparkamara mai marosvásárhelyi tőkekiviteli konferenciáján és üzleti fórumán.
A középpontban a székelyföldi megyékben (Maros, Hargita, Kovászna) kínálkozó befektetési, üzleti lehetőségek állnak. A vegyes kamara elnöke ugyan terelgetné a hazai kkv-kat Románia felé, de nem mindegyiket egyformán. Radetzky Jenő szerint például az építőiparban, a turisztikában, az alternatív energiaszolgáltatásban és általában a szolgáltatóiparban kiválóak a lehetőségek. Mintegy tízezer magyarországi vállalkozás már lépett: vegyes vállalatot alapított a szomszédos országban.
A magyar befektetéseket egyébként a sok, kis törzstőkével létrehozott, zömében kft.-ként működtetett vegyes vállalat jellemzi, becslések szerint mintegy kétezer a jelentősebb tőkeexportot végrehajtott cég köztük. Igaz, még mindig a magyar gazdaság legjelentősebb cégei (az OTP, a Mol, a Richter, a Fornetti, a Danubius Hotels) adják a magyar befektetések mintegy 90 százalékát. Szép számmal működnek magyar érdekeltségű vállalatok még az építőipari szolgáltatások, a műanyagipar és a kereskedelem területén. Mindenesetre Radetzky szerint Románia – miként az egész Balkán, illetve néhány más szomszédos ország – a versenyképesség erősítését, növekedést célzó hazai cégek számára kiemelt jelentőségű terep.
A boldogulás azonban nagy kitartást igényel – ez a tapasztalata a CÉH Tervező, Beruházó Zrt. üzletfejlesztési igazgatójának.
Folk György lapunknak elmondta: immár jó bő fél éve próbálkoznak helyi partnerükkel pályázati úton infrastrukturális tervezési feladatokat találni. Miután a befektetők által finanszírozott projektek a válság óta szinte leálltak, állami, önkormányzati kiírásokon indulnak. S a marosvásárhelyihez hasonló rendezvényen is a lehetőségeket, a kapcsolatokat keresik.
A verseny óriási Romániában is, ahol nem jelent előnyt a közelség, hacsak nem abban, hogy olcsóbb a kiutazás. Ám a magyarországi versenytársaikkal ott is meg kell küzdeniük. Míg korábban tíz-húsz pályázat érkezett egy-egy kiírásra, most a harminc sem ritka – mondta az igazgató, hozzátéve: számukra jelenleg nem létkérdés az üzlethez jutás, mert itthon jobban alakultak a dolgaik a vártnál.
A válság is jó alkalmakat kínál arra, hogy a magyarországi vállalkozások új piacokat szerezzenek, akár zöldmezős beruházás, vegyes vállalat alapítása révén, akár akvizícióval – erről Süveges Szabó László, az ITD Hungary igazgatója beszélt lapunknak. Ezt az ügynökség tapasztalatai szerint a vállalkozások is így látják, ugyanis egyáltalán nem csökkent az érdeklődés a romániai befektetések iránt. A mostani marosvásárhelyi konferencián is mintegy száz kkv képviselője vesz részt.
Vélemény
Gulyás JózsefA WebRiport vezetője, a JVSZ tőkeexport-bizottságának elnöke
„A tőkebefektetések nem csak nemzetgazdasági politikától függnek, mind nagyobb szerepet játszik a döntésben az egyes régiók, városok politikája, s olyan tényezők is, mint a település polgármesterének személye. Az ország gazdaságpolitikája, a nemzeti keretszabályozás, az egyes ágazatok és régiók biztosítják a pillért, de nem azon múlik minden.”
Radetzky Jenő
A Kárpátia román–magyar vegyes kamara elnöke
„Azt tanácsolom a magyar kkv-k-nak is, keressenek befektetési lehetőségeket Romániában. Különösen az építőipari, az idegenforgalmi, az alternatív energetikai, a szolgáltatóipari cégek találhatnak a növekedésükhöz, a versenyképességük erősödéséhez új, keresleti piacot. Románia nemcsak kereskedelmi, hanem befektetési szempontból is kiemelt ország számunkra.”
Süveges Szabó László
Az ITD Hungary Zrt. igazgatója
„A kkv-kat igyekszünk terelgetni a romániai befektetések irányába, elsősorban a közepeseket. Az ilyen rendezvényekkel az elsődleges információkat és a kapcsolatkialakítást tudjuk elősegíteni a cégek számára, amelyek ezután a konkrét kérdéseikkel és segítség iránti igényükkel öt erdélyi képviselőnket vagy két bukaresti szakdiplomatánkat kereshetik meg.”
Folk György
A CÉH Tervező, Beruházó Zrt. üzletfejlesz-tési igazgatója
„A hazai kkv-kban is van hiba: a hozzánk hasonló méretű cégek közül kevés vesz részt kapcsolatépítő, az üzletszerzést elősegítő rendezvényeken. Sokan nem is készek próbálkozni – állandó partnereink sem jönnek velünk az orosz piacra. Lehet, kevés a pénz a külpiaci üzletekhez jutást elősegítő projektre, de még azok iránt sem érdeklődnek sokan a rászorulók közül.”
A WebRiport vezetője, a JVSZ tőkeexport-bizottságának elnöke
„A tőkebefektetések nem csak nemzetgazdasági politikától függnek, mind nagyobb szerepet játszik a döntésben az egyes régiók, városok politikája, s olyan tényezők is, mint a település polgármesterének személye. Az ország gazdaságpolitikája, a nemzeti keretszabályozás, az egyes ágazatok és régiók biztosítják a pillért, de nem azon múlik minden.”
Radetzky Jenő
A Kárpátia román–magyar vegyes kamara elnöke
„Azt tanácsolom a magyar kkv-k-nak is, keressenek befektetési lehetőségeket Romániában. Különösen az építőipari, az idegenforgalmi, az alternatív energetikai, a szolgáltatóipari cégek találhatnak a növekedésükhöz, a versenyképességük erősödéséhez új, keresleti piacot. Románia nemcsak kereskedelmi, hanem befektetési szempontból is kiemelt ország számunkra.”
Süveges Szabó László
Az ITD Hungary Zrt. igazgatója
„A kkv-kat igyekszünk terelgetni a romániai befektetések irányába, elsősorban a közepeseket. Az ilyen rendezvényekkel az elsődleges információkat és a kapcsolatkialakítást tudjuk elősegíteni a cégek számára, amelyek ezután a konkrét kérdéseikkel és segítség iránti igényükkel öt erdélyi képviselőnket vagy két bukaresti szakdiplomatánkat kereshetik meg.”
Folk György
A CÉH Tervező, Beruházó Zrt. üzletfejlesz-tési igazgatója
„A hazai kkv-kban is van hiba: a hozzánk hasonló méretű cégek közül kevés vesz részt kapcsolatépítő, az üzletszerzést elősegítő rendezvényeken. Sokan nem is készek próbálkozni – állandó partnereink sem jönnek velünk az orosz piacra. Lehet, kevés a pénz a külpiaci üzletekhez jutást elősegítő projektre, de még azok iránt sem érdeklődnek sokan a rászorulók közül.” -->
