Világgazdaság Online

Kitért arra is, milyen előzményei vannak a mostani rendezvénysorozatnak: az Egyesült Államokban az idősebb George Bush kezdeményezésére indították el az agykutatást népszerűsítő hetet.
 
Az akadémikus szerint két oka van, amiért az agykutatást támogatni kell: a növekvő emberi életkor és az egyre több információ. Mindkettőnek egyre nő a társadalmi és gazdasági jelentősége. A hosszabb élettel egyre több agyi megbetegedés jár együtt: az Alzheimer-kór és a különböző időskori elbutulások, illetve a depresszió és a szorongás. Az előbbiek gyakorisága igen gyorsan nő az öregedő társadalmakban, ami nagy terhet ró az egészségügyre és az érintett családokra, amelyek jellemzően elszegényednek a beteg ápolása során.  Az Alzheimer-kór gyakorisága 85 éves korban 16 százalékos, kilencvenéves korban már meghaladja a 32 százalékot, gyakorisága ötévenként duplázódik. A második betegségcsoport rohamos terjedésének oka a globális információrobbanás, amihez az emberi agy csak nehezen tud alkalmazkodni.
 

Több magyarázata is van annak, miért jelent az információrobbanás ilyen jelentős adaptációs nyomást az agyra, és hogy ez miért növeli a neuropszichiátriai betegségek előfordulását. Az információdömping mára szinte követhetetlenné válik, lelki elsivárosodáshoz, a kreativitás csökkenéséhez vezet, a frusztráltság pedig magyarázza a szorongás, a depresszió, a pánikbetegségek rohamos terjedését. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint szomatikus (testi) következményeikkel együtt ezek válnak a következő néhány évtizedben a gazdasági szempontból legsúlyosabb betegségekké " - emelte ki Freund Tamás.

Egy 2004-es európai felmérés szerint, amelyet az akkori 25 uniós tagállam, valamint Norvégia, Svájc és Izland lakossága körében végeztek, a 466 milliós populációból 127 millió ember, a lakosság 27 százaléka szenvedett a központi idegrendszert érintő betegségekben. Az éves kezelési összköltsége 386 milliárd euró volt. Magyarországon 3,5 millió volt az érintettek száma, kezelésük költsége évi 5 milliárd eurót (1334 milliárd forintot) tesz ki. Közlése szerint az országban 1,35 millióan szenvednek szorongásos zavarokban, 1 millióan migrénben, függőségben 250 ezren, demenciában több mint százezren, epilepsziában 61 ezren, skizofréniában pedig 53 ezren. A függőségben szenvedők között nincs benne a dohányosok a száma.
 
Ha az agy betegségeire költött éves összegnek csupán egytized százalékát, azaz 400 millió eurót költene az unió éves költségvetéséből az agykutatás támogatására, akkor az európai idegtudomány eredményeitől elvárható, hogy a következő évi költséget két tized százalékkal csökkentsék, főleg a megelőzés és korszerűbb gyógyszerterápiák révén. Tehát százszázalékosan megtérülő befektetést ígértünk, ami egyedülálló az Európai Unióban. Ezért lett az agykutatás európai prioritás - mondja Freund Tamás.

Magyarország komoly eredményekkel büszkélkedhet az agykutatás terén, elsősorban a tanulás-memória, a tudatos érzékelés és a kreatív gondolkodás folyamatait koordináló agykéreg vizsgálatának kapcsán. Magyar tudósok nevéhez fűződik annak felismerése is, hogy az agy idegsejtjei nem csak kötött idegpályákon keresztül tudnak kommunikálni egymással.

Az mta.hu szerint Vizi E. Szilveszter, az Akadémia volt elnökének kutatásai vetették fel először ezt a lehetőséget, amit már laboratóriumban is igazoltak. Korábban az agyról úgy gondolkoztunk, mint egy huzalozott hálózaton keresztül kommunikáló komplex „telefonközpontról”. Ma már tudjuk, hogy ezt kiegészíti egy olyan „rádiós” rendszer is, amelynek a jeladói közvetlen kapcsolat nélkül, ingerületátvivő kémiai anyagok diffúziója útján is képesek információt közölni. Ez az adórendszer „finom hangolja” a kötött idegsejt hálózat működését, és szorosan kapcsolható a hangulatok és érzelmek hatásaihoz. A gyógyszerek pedig elsősorban ennek a rendszernek a működését befolyásolják. Az egyik legutóbbi eredmény éppen egy ilyen érzelmi információkat szállító idegpályának a meghatározása volt, amely lehetővé teszi a memóriafolyamatok számára az alkalmazkodást a váratlan helyzetekhez.
Keretbe:
 
Az idegrendszeri betegségek 2004-ben mindössze nyolc százalékkal részesedtek az összes betegség kutatására jutó összegből. Freund Tamás agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója az Európai Agytanács elnökével összefogva többször tárgyalt Janez Potocnik tudományért és kutatásért felelős EU-biztossal, és segítségével elérték az Európai Bizottságban és Parlamentben, hogy az unió 2007-ben indult 7. kutatási keretprogramja külön prioritásként jelölje meg az agykutatást.