Magyarország készpénznagyhatalomnak számít
Rendkívül sok készpénzt tartanak maguknál a magyar háztartások, ez pedig tetemes költségeket ró rájuk – hívja fel a figyelmet a Bankmonitor legfrissebb elemzése.
„Magyarország gyakorlatilag készpénznagyhatalomnak számít nemzetközi összehasonlításban: Nyugat-Európában átlagosan a likvid pénzügyi vagyonuk 2 százalékát tartják készpénzben a háztartások, ugyanez a szám hazánkban 12,7 százalék volt tavaly év közepén. Az év végén ráadásul a készpénztartás tovább növekedett: a 0,3 százalékos, készpénzfelvételhez kapcsolódó tranzakciós adó bevezetésének rövid távú hatásaként a háztartások 143 milliárd forinttal növelték a készpénzállományukat” – mondja Bonda Balázs, a Bankmonitor elemzője. A korábbi években ezzel szemben mindössze 40–57 milliárd forint volt az év végi növekedés.
„Amennyiben nem csak az év eleji fogyasztást fedező mértékben valósult meg a készpénzállomány növelése, úgy hosszabb távon jelentős költségeket eredményezhet a papírpénzhez való ragaszkodás, többek közt azért, mert az otthon tartott pénz után nem jár semmilyen kamat. Pedig hazánkban nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiugró reálkamat realizálható a bankbetéten keresztül” – hangsúlyozza Bonda Balázs. A Bankmonitor elemzője szerint az elmaradt kamat mellett a készpénztartás a további költségei miatt sem lehet jó megoldás a családok számára; az utóbbiakat pedig az okozza, hogy a készpénzfelvétel banki díjtételei lényegesen meghaladják a kártyás vásárlásokra terhelt banki költségeket, illetve az elektronikus banki csatornák használatának, például az internetes átutalásnak a járulékos terheit.
A készpénztartással elmaradt hasznot most az is növeli, hogy a bankbetétek reálkamatai ismét nőttek hazánkban, a március végi újabb jegybanki kamatvágás ellenére. „A jegybanki alapkamat mellett a megtakarításokkal és befektetésekkel rendelkezők számára egy másik kiemelten fontos tényező, az inflációs előrejelzés jelentős változáson ment keresztül az utóbbi fél évben. A 2013 év végre várható infláció mértéke 4,8 százalékról – az alapkamat csökkenését meghaladó mértékkel – 2,2 százalékra csökkent, ami pozitív hatással van a befektetők számára elérhető reálkamatra is” – magyarázza az elemző. Hangsúlyozza: nemzetközi összehasonlításban a hazánkban elérhető 3 százalékos reálkamat továbbra is egyedülállóan magas, a banki kamatajánlatok valós értéke tehát nem csökkent a megtakarítók számára.
A nominális bankbetéti kamatok mindazonáltal ismét csökkentek, miután a Magyar Nemzeti Bank márciusi kamatdöntő ülésén nyolcadik alkalommal vágta meg irányadó kamatát. Mint ismeretes, a jegybanki alapkamat a sorozatos vágások következtében március végén történelmi mélypontra, 5 százalékos értékre csökkent – tavaly nyáron még 7 százalék volt –, ami ezúttal is hatással volt a bankbetéti kamatajánlatokra.
„A kamatok jellemzően a csökkentésnek megfelelő 0,25 százalékponttal esnek minden kamatvágás után, leszámítva néhány kiemelt, ügyfélszámnövelést célzó akciós ajánlatot” – mondja Bonda Balázs. Ami a jelenleg elérhető kamatajánlatokat illeti, a betétek közt a lista elején – egyéves időtávon – az első helyezett az Erste Tartós Forint Aktív Betétje 6,09 százalékos EBKM-értékkel. A betét 3,3 százalékos reálkamatot ígér az MNB inflációs becslése alapján, viszont aktív bankkapcsolat szükséges ahhoz, hogy a betétet leköthessük. A legmagasabb feltétel nélkül is elnyerhető bankbetéti kamatot a Volksbank 1 éves Tartós lekötött betétje adja, ez 5,75 százalékot kínál, ami 2,97 százalékos reálkamatot jelent. Bár ez a betét feltételmentes, kizárólag Tartós Betétlekötési Szerződés keretében köthető le.
Az euróalapú lekötéseknél az első ajánlat a Sopron Banknál köthető, és 3,08 százalékot nyújt. A Sopron Bank ajánlata előnyös, hiszen amellett, hogy pillanatnyilag a legmagasabb kamatajánlat, feltételmentes lekötési lehetőség is. Az alacsonyabb euróinflációs prognózis miatt az euró-reálkamat a betétre 1,26 százalék.
