Világgazdaság Online

Ez utóbbit még maga a miniszter is „arcátlanul optimistának” titulálta, miszerint 2030-ra Magyarország meghaladja az Európai Unió átlagszintjét fejlettségben és életszínvonalban.

A következő évek feltételeit azonban nehezebbnek látja a gazdasági tárca vezetője, mint az elemzők nagy része. Újabb recesszióról beszélt, ezért a gazdaságpolitikai lépések azt feltételezik, hogy 2012-ig tart a válság, csak ezután számolnak egy fenntartható, dinamikus gazdasági növekedéssel. Megbukott a kizárólag a külföldi tőkére és exportpiacokra alapozó, csak globális forrásokat használó, a hazai reálgazdaságot háttérbe szorító gondolkodásmód.

A legsürgősebb feladatnak azonban a költségvetésben tátongó 300 milliárd forintos lyuk betömését nevezte Matolcsy, mivel a kormány ragaszkodik a 3,8 százalékos hiánycélhoz. Azt is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a magyar adósságpálya 2013-ig teljes egészében a piacról finanszírozható. A múlt héten megjelent szakértői vélemények szerint csak kedvező külső finanszírozási környezetben érvényes mindez, akkor nem, ha a külföldi állampapír-tulajdonosok újabb eladási hullámot indítanának, mint 2008 végén.

Arra is célzott a miniszter, hogy aktívabb külgazdasági politikára készül az új kormány. Az Ecofin (az EU pénzügyminisztereinek tanácsa) élére kíván állni Magyarország, hogy ne csak a hiánymutatókat, hanem a többi gazdaságpolitikai indexet is öszszehangolják az uniós tagországok. Ezt a soros EU-elnök szerepében tartja kivitelezhetőnek Matolcsy, amire 2011 első fél évében kerül sor.

A hosszú távú cél eléréséhez szükségesnek tartja a közbizalom visszaszerzését, a társadalmi felemelkedést, a középosztály megerősödését, az új nemzeti együttműködést. Gazdaságélénkítést ígért 2011–12-re, azonban költségvetési extenzióra nincs lehetőség, szigorú költségvetési magatartást kíván követni a kormány. Monetáris élénkítésre lenne lehetőség pénzpiaci műveletekkel, ám ezt a jegybank nem osztja – mondta a tárcavezető, aki később újságírói kérdésre elmondta: egyeztetett is ez ügyben Simor András jegybankelnökkel. Az EU-források átcsoportosítása és a szabályozási környezet hasonló átalakítására azonban lát lehetőséget.
További, a 29 pontoshoz hasonló akcióterveket ígért a kormány részéről a gazdasági miniszter például a bürokrácia csökkentésére. Emellett kilátásba helyezett államreformot is, a költségvetési politika átformálásával, adóreformmal, amelyek a kétharmados parlamenti többség birtokában vélhetően végre is hajthatók. Utóbbival kapcsolatban Matolcsy kiemelte, mi leszünk az elsők, akik nem a fellendülés idején vezetik be az egykulcsos adót. Az egymillió új munkahelyre vonatkozó célkitűzést is megismételte, a felzárkózás másik pillérét az innováció képezné az elképzelések szerint. 2013 elejétől várja a nagy fordulatok beindulását. Az egyensúly és a növekedés az utóbbi húsz évben egymás rovására javult és romlott, ebből a csapdahelyzetből a foglalkoztatás növelésével kíván az új kormány kitörni.
A fő problémát a GDP és a GNI közötti 8 százalékpontos résben látja Matolcsy, amely azt mutatja, hogy a valós nemzeti teljesítmény jóval alacsonyabb annál, mint amit a leggyakrabban használt mutatók jeleznek. Ha sikerülne újra megfordítani a folyamatot, azt győzelemként értékelné a kormány.
Kérdésre azt is elárulta Matolcsy, hogy jövő év elejétől indul az ITDH utódja, amely a legversenyképesebb hazai cégek mellett a kis- és középvállalatok piacra jutását segíti majd. A szakképzést – amelyet sok szakemberrel együtt a miniszter is problematikus területnek tart – ágazati szintre kívánják helyezni, a német duális rendszer bevezetését célozzák meg.
Egyértelműen szükséges az egymillió új munkahely, és reálisan el is érhető, amennyiben megfelelő növekedés alakul ki – mondta el a rendezvényen Futó Péter , az MGYOSZ elnöke. Minden versenyképesség-javító lépést támogat a szervezet – jelentette ki a vezetője.