Világgazdaság Online

Ami a kereskedelmi korlátokat illeti, Obama ígéretet tett arra, hogy elődeinél határozottabban kéri számon más országokon a szabad kereskedelemmel kapcsolatos vállalások betartását. Miközben azonban sokak szerint az Egyesült Államok számára ebből a szempontból a kínai árfolyam-politika jelenti a legnagyobb kihívást, az elnök most sem ment el addig, hogy az árfolyamok manipulálásával vádolja meg Pekinget. A jüan árfolyamát Kína a pénzügyi válság 2008 közepi kitörése óta köti újra a dollárhoz – az általános vélekedés szerint jelentősen alulértékelt szinten. Obama ezzel kapcsolatban mindössze annyit mondott: „A piaci árfolyamok felé történő elmozdulással Kína lényegesen hozzájárulhatna a globális egyensúly kialakítását célzó erőfeszítésekhez.”
Az elnök kilátásba helyezte új kereskedelmi egyezmények megkötését is. A tárgyalások már ezen a héten megkezdődnek a kezdetben az Egyesült Államokat, Új-Zélandot, Ausztráliát, Szingapúrt, Chilét, Perut, Vietnamot és Bruneit tömörítő transzpacifikus partnerségről. Obama az elkötelezettségét hangoztatta a világkereskedelmi tárgyalások dohai fordulójának sikerét, illetve a Kolumbiával, Panamával és Dél-Koreával már megkötött, de a kongresszus felé még nem továbbított bilaterális megállapodások életbeléptetését illetően is.
A kis- és közepes vállalkozások exportját egy új, kétmilliárd dolláros hitelkeret létrehozásával segítenék. Gary Locke kereskedelmi miniszter az exportösztönző erőfeszítések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg a 30 millió amerikai vállalkozás kevesebb mint egy százaléka értékesít külföldön, így a kivitel megduplázásának célja változatlan kínai árfolyam-politikával is elérhető. Szintén a kisebb vállalkozások piacszerzését segítheti, hogy a kormány a nagy szállítmányozási cégek – mint a FedEx, a UPS vagy éppen az amerikai posta – bevonásával tanácsadói program elindítását is tervezi (VG, március 12., 6. oldal).
Az elnök a magánszféra véleményére a kereskedelempolitikai lépések meghozatalánál is számít; Obama ennek jeleként bejelentette a Richard Nixon elnöksége idején, 1973-ban létrejött elnöki exporttanács felélesztését. A testület vezetésére Jim McNerney-t, a Boeing elnök-vezérigazgatóját, illetve Ursula Burnst, a Xerox vezérigazgatóját kérte fel.
A program megvalósításának nehézségét jelzi, hogy a tavaly tavasz óta tartó külkereskedelmi trend éppenséggel az amerikai mérleghiány újbóli növekedésével kapcsolatos aggályokat erősíti. Ez év januárban ugyan meglepetésre csökkent a deficit decemberhez képest, de úgy, hogy főként az autók és repülőgépek iránti külföldi kereslet csökkenése miatt némileg az export is visszaesett. Márpedig a most bejelentett terv kritikusai szerint a siker kulcsa a nettó export növelése lenne; önmagában a kivitel megduplázása nem járulna hozzá a gazdasági bővüléshez és az állásteremtéshez.
Mások arra figyelmeztetnek, hogy az amerikai exportösztönzés más országokat is hasonlóan ambiciózus programok kidolgozására késztethet. Sok közgazdász pedig úgy véli, a hangsúlyt inkább az új technológiákba történő beruházásra kellene helyezni, mert így lehetne ellensúlyozni a piacvesztést az olyan hagyományos területeken, mint a feldolgozóipar. Reuters, New York
Times, Los Angeles Times