Megnyerné a piacot a borszakma

A hazai bortermelés mennyiségi fokozása, és ennek révén belpiacok visszahódítása a borszakma egyik kiemelt célja, ennek érdekében az új telepítéséken van a hangsúly az ágazatban. Idén nem várható mennyiségi kiesés, de az import viszonylagos visszaszorítása érdekében középtávon több bor kellene.

„Az elhúzódó tél és a csapadékos, kedvezőtlen időjárás miatt számos tavaszi munkát nem lehetett megkezdeni a szőlőkben, így várható, hogy ezek a feladatok össze fognak torlódni idén” – mondta el a Világgazdaságnak Marcinkó Ferenc. A Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanácsának küldötte hozzátette: „a sok eső miatt elmaradt munkák a nagyobb területeken kritikus problémát is jelenthetnek, ezért amikor csak lehet dolgozni, akár este is végzik a feladatokat a szőlészetekben.”

Marcinkó szerint azonban az elhúzódó tél és a szokatlan hideg a szőlőültetvényekben nem okozott komolyabb kárt, és a megkésett tavasz sem jelent feltétlenül problémát az idei bor mennyiségét illetően. „A szőlő szempontjából a virágzás és a szüret között eltelt idő a fontosabb tényező. Ha a szokásos tavaszi időjárás helyett hamarosan egy korai meleg, szinte nyárias idő köszönt ránk, akkor nem lesz gond. Ebben az esetben ugyanis bár a szőlő később kezd el fejlődni, a folyamat gyorsabb lesz, a virágzásig utoléri magát.”

A mennyiség miatt már csak azért sem aggódnak a hazai borászok, mert a jelentős mennyiségű őszi és téli, valamint az idén tavasszal hullott csapadék miatt a talaj nedvességtartalma megfelelő. A szőlő mély gyökérzete révén még enyhébb aszályt is át tud vészelni idén.

Az idehaza megtermelt bor mennyiségének növelése már középtávon cél. „A magasabb árfekvésű borok forgalma belföldön 30-35 százalékkal esett vissza, ezért felmerült az igény az árban könnyebben elérhető kategóriák iránt. Ezt a behozatal pótolja, mára Magyarország több bort vesz, mint amennyit elad, vagyis nettó importőrök lettünk” – fogalmaz Marcinkó. Az import döntő része Olaszországból érkezik.

A küldött hozzátette: „alkalmazkodni kell a vásárlőerőhöz, és növelni kell az idehaza megtermelt mennyiséget. Arra törekszünk, hogy a belpiacot hazai borászatok lássák el. Ennek érdekében a főbb szakmai szervezetek részvételével a szakma úgy döntött, hogy a uniós támogatást, vagyis a nemzeti boríték erre a célra felhasználható részének legnagyobb hányadát szerkezetátalakításra, újratelepítésre szánják. Ezzel növelhető lesz az itthon megtermelhető mennyiség” – tette hozzá Marcinkó Ferenc.

„A csúcsborok kategóriájában már jók a magyar borászatok, elsősorban azért, mert az elmúlt években a technológiai fejlesztéseket nagyon okosan hajtották végre. Most az ültetvényalapot kellene fejleszteni, több szőlő, és nagyobb mennyiségű bor a cél” – vélekedik Kocsis László. A Pannon Egyetem Georgikon Kar Kertészeti Tanszékének vezetője lapunknak hozzátette: „A nagyobb mennyiség révén az egységnyi előállítási ár is kedvezőbb lehet. Magyarország nem tudna versenyezni a külpiacokon, de a hazai piac ellátása, és a már meglévő exportpiacok javítása reális cél lehet” – jelentette ki Kocsis László.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a napokban egy szakmai konferencián kijelentette: a bormarketing nem pénzkérdés, a szükséges források rendelkezésre állnak. Lázár János hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a borászatok támogatása mellett.

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár a napokban egy szakmai konferencián kijelentette: a bormarketing nem pénzkérdés, a szükséges források rendelkezésre állnak. Lázár János hangsúlyozta: a kormány elkötelezett a borászatok támogatása mellett.-->