Milliárdokat adtak a városok a tanároknak - ezek most elveszhetnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBár a korábbi félelmek ellenére a fizetések utalása – néhány intézmény egynapos késését leszámítva – már a múlt hónapban is a megszokott rend szerint történt, a oktatási intézmények állami átvételével elveszthetik pluszjuttattásaikat mindazok a pedagógusok, akiket egy-egy helyi önkormányzat korábban anyagi lehetőségeihez mérten támogatott.
„Az országban számos olyan település is volt, amely saját lehetőségeihez mérten döntött ilyen juttatások kifizetéséről” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Galló Istvánné. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke hozzátette: „ezek a bérelemek tipikusan étkezési jegy, közlekedési bérlet, ruhapénz, önkéntes nyugdíjpénztári, vagy egészségpénztári befizetés formáját öltötték, amelyek mind járulékmentesek voltak. Előfordult az is, hogy egy önkormányzat határozott idejű kereset-kiegészítést adott, ez utóbbi után természetesen járulékfizetési kötelezettség is keletkezett. A probléma az, hogy maga a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ sem mérte fel az oktatási intézmények állami fenntartásba vétele előtt, hogy az érintett kollégák milyen pluszjuttatásokat kapnak és milyen értékben.”
A hírek szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumánál keresik a most hátrányba került pedagógusok kompenzálásának költségvetési forrását. A probléma elvileg csupán idén létezik, hiszen a tervek szerint szeptembertől bevezetik az új pedagógus életpálya-modellt, amellyel – a nyilatkozatok szerint ha a gazdaság helyzete megengedi – új pedagógusbérek is együtt járnának. A lépéssel a tanárok bére átlagosan havi bruttó 100 ezer forinttal emelkedne, amely adózás és a járulékok levonása után is jóval nagyobb emelés, mint a mostani változásokkal elvesztett cafeteria tipikus értéke. A bérfejlesztésre azonban korántsincs garancia. Igaz, a Pedagógus Sztrájkbizottsággal megkötött, Balog Zoltán által aláírt megállapodás egyik pontjában az EMMI vállalta, hogy kifizeti a dolgozóknak a túlórákat, ha az új munkaszervezési forma a béremelés nélkül lépne életbe.
Az említett megállapodás tartalmaz egy további pontot is, amelyben az Emberi Erőforrások Minisztériuma vállalja, hogy legkésőbb idén július 31-ig elkészíti az ágazati kollektív szerződést. Várhatóan legkésőbb ebben a dokumentumban fogja rendezni a tárca a kialakult helyzetet.
Több mint 5 milliárd évente
„A választ adó pedagógusok 57 százaléka kapott valamilyen pluszt” – nyilatkozták a Világgazdaságnak a juttatások összesítését időközben megkezdő Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik). A központ megbízott vezetője, Marekné Pintér Aranka lapunknak kifejtette: „a választ adó több mint 108 ezer pedagógusból 61 407 nyilatkozott arról, hogy évi 5 ezer és 400 ezer forintnyi juttatásban részesült, jóllehet a törvényi plafon évi bruttó 200 ezer forint lenne. 47 ezren úgy nyilatkoztak, hogy nem kaptak semmiféle további cafeteria-elemet.” Az összesítés szerint a kiugró juttatások ellenére a pluszban részesülők átlagban évi 86 ezer forintnyi ilyen bónuszt kaptak béren kívül. „A juttatások összértéke a jelenlegi összesítés szerint így körülbelül 5 milliárd 254 millió forint volt évente” – mondta el lapunknak a Klik megbízott vezetője.
