Mit jelent be Orbán Viktor?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMiközben ez a megoldás számos kockázatot és aggályt vet fel, és egyelőre kérdéses, hogy az IMF és az EU rábólintana-e egy ilyen mértékű átalakításra, tagadhatatlan, hogy a költségvetési mozgástér hirtelen több százmilliárd forinttal bővülne, nemcsak az idén, hanem még hosszú évekig. Az IMF hazánkkal foglalkozó küldöttségének (új) vezetője jelenleg Magyarországon egyeztet kormányzati illetékesekkel.
Ez lehetne tehát az a „csavar”, amellyel az új kabinet a 3,8 százalékos deficitcél betartása mellett válna képessé a gazdaság beharangozott felpörgetésére. Ami a további forrásokat illeti: lapértesülések szerint felvetődött egy új, a jelenlegi hitelintézeti járadéknál jóval súlyosabb banki különadó bevezetése. A tervek szerint az új teher akár a banki nyereség harmadát is a büdzsébe folyatná, ami éves szinten 70-80 milliárddal javítaná az egyenleget. Ez a terv ugyanakkor súlyos csapás lenne a hazai pénzintézeti szektor zászlóshajójára, az OTP Bankra.
További lehetőségként vetődött fel a minimálbér adó alá vonása, valamint közintézmények és szakhatóságok összevonása. E megoldások már a választók számára is érezhetők lennének, igaz, az adórendszer terén ezzel párhuzamosan jelentős, sokak számára pozitív hozadékkal járó átalakításokat is tervez a második Orbán-kormány. Az olyan klasszikus megszorításokat, mint a nyugdíjak csökkentése vagy a bércsökkentés és -befagyasztás a közszférában, tavaly már a Bajnai-kabinet javarészt kimerítette, így e téren már csak radikális beavatkozásokra nyílhat lehetőség. Ám Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnap is leszögezte: új megszorító lépésekre nincs sem szükség, sem lehetőség. Igaz, hozzátette: 1-1,5 százalékponttal le kell faragni a hiányt az idén.
Komoly megszorításokra az előző kabinet szerint nincs szükség. Az
átadás-átvételi dokumentáció szerint a költségvetési kockázatok kisebb zárolásokkal, kiigazításokkal, kifizetések elhalasztásával orvosolhatók. A PM leköszönt vezetése több tízmilliárd forintnyi „elcsúszást” nevesített, ám megítélésük szerint ezek kezelésével valóra váltható a 3,8 százalékos deficitcél, amelyet immár a Fidesz is célul tűzött ki.
Tény ugyanakkor, hogy az államháztartás kordában tartása újabb, sok tíz- vagy százmilliárd forintos „csontvázak” nélkül is komoly kihívás. Május végére a deficit elérte az éves várható hiány 84,4 százalékát. Ennek kapcsán Varga Mihály tegnap úgy fogalmazott: a közel 85 százalékos mutató még az előző kormány várakozásánál is magasabb, ami igaz is, az előző kabinet utolsó prognózisában 82 százalékos arány szerepelt. Lapunk tudomása szerint azonban a mintegy 17 milliárd forintos „csúszást” az okozta, hogy a büdzsében nem könyvelték el időben az uniós kifizetések májusi megtérülését, ez azonban a júniusi kimutatásban biztosan megjelenik majd. Ennek ellenére magas a 80 százalék feletti arány, ám ebben szezonális tényezőknek is komoly szerepük van.
A kórházi és a MÁV-támogatás kifizetésére, a közszféra bérkiegészítésének folyósítására egyaránt az első negyedévben került sor, így a deficit már március végére megközelítette az éves hiány háromnegyedét – mutatott rá lapunk kérdésére Oszkó Péter volt pénzügyminiszter. Hozzátette: ennek figyelembevételével a kitűzött pályán halad a büdzsé.
Tény ugyanakkor, hogy az utóbbi napok forintgyengülése és kockázatifelár-emelkedése lapunk értesülése szerint több tízmilliárd forinttal növelheti meg az államadósság kapcsán keletkező kamatterheket. A pontos számítások most készülnek az Államadósság-kezelő Központnál. A kockázatokat jelzi az is, hogy a Moody’s nemzetközi hitelminősítő elemzése szerint a múlt heti kormányzati kijelentések nem kedvezőek a magyar hitelbesorolás tekintetében, a Fitch Ratings elemzője szerint azonban a nyilatkozatoknak az adósságbesorolásra nincs hatásuk.
Pénztári keringő
Vagy lehetővé tennék, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok tömegesen léphessenek vissza az állami kasszához, vagy egy állami alapot rendelnének a pénztári szféra fölé – e két megoldás vetődött fel annak kapcsán, miként csatornázható be az úgynevezett második pillér vagyona az államháztartásba. 2700-2800 milliárd forintról van szó, és amellett, hogy ez csökkentené az államadósságot, a járulékfizetések révén éveken át sokat javulna a büdzsé egyensúlya is.
A terv nem teljesen légből kapott: az EU-ban több ország sérelmezi, hogy a pénztárakat életre hívó korábbi nyugdíjreformmal elestek a járulékok jelentős részétől, a nyugdíjkiadások azonban egyelőre cseppet sem csökkentek. A pénztárak pedig egyelőre alig vagy egyáltalán nem fizetnek járadékot. A megoldás egyik előnye lehet, hogy a járulékot az állami alaphoz kellene teljesíteni, így egyszerűbbé válnának az elszámolások.
Késleltetett hatálybalépés
Akár már az idén egykulcsos vagy családi adózás lehet Magyarországon – derül ki tegnapi kormányzati megszólalásokból. Hogy az esetleges egységes szja-kulcs 16, 19 vagy 20 százalék lenne-e, arról még nem született döntés. Mivel ilyen arányú adómódosítások esetén mindenképpen akad olyan adózó, aki rosszul jár az átalakítással, az új passzusok a törvény elfogadása után 45 nappal léphetnek legkorábban hatályba. Így már egy szeptember eleji életbe lépés is komoly bravúrt igényel a honatyáktól.
Adómódosítási tervek
Személyi jövedelemadó- szuperbruttó megszüntetése
- adójóváírás megőrzése*
- a jelenlegi adókedvezmények kivezetése
- 15-20 százalékos egykulcsos adó és
- a jelenlegi gyerekkedvezmény szélesítése**
- a családi adózás bevezetése
Társaságokat érintő elképzelések
- kisadók ritkítása (10-12 adó- és járuléknem megszüntetése)
- 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcs határának emelése***
- bankokra különadó kivetése
* Mértéke és a jövedelemhatár még kérdéses.
** Már az első gyermek után járna.
*** A jelenlegi 50 millió forintos adóalapról 100–200 millióra.
- szuperbruttó megszüntetése
- adójóváírás megőrzése*
- a jelenlegi adókedvezmények kivezetése
- 15-20 százalékos egykulcsos adó és
- a jelenlegi gyerekkedvezmény szélesítése**
- a családi adózás bevezetése
Társaságokat érintő elképzelések
- kisadók ritkítása (10-12 adó- és járuléknem megszüntetése)
- 10 százalékos kedvezményes társaságiadó-kulcs határának emelése***
- bankokra különadó kivetése
* Mértéke és a jövedelemhatár még kérdéses.
** Már az első gyermek után járna.
*** A jelenlegi 50 millió forintos adóalapról 100–200 millióra. Vélemények
Bod Péter Ákos egyetemi tanár, volt jegybankelnök. „Kósa Lajos ügyetlen szófordulattal élt, amikor államcsődről beszélt. Ez a kifejezés már foglalt, a hazánknál nagyobb bajban lévő, fizetésképtelen országokra használják. A debreceni polgármester azt akarta mondani, nehéz helyzetben van a magyar költségvetés, egyes tételek kifizetése gondot okoz, s önkormányzati politikusként feltehetően az is a szeme előtt lebegett, hogy komoly bajban vannak a települések a hatalmas arányú kötvénykibocsátás miatt. Kósa véleménye azonban csupán »4 forintos hiba«, további »18 forintot« Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő hozott össze, hiszen a piacok, az elemzők az ő kijelentését úgy értékelik, mintha az a kormányfő álláspontja lenne. S történt ez akkor, amikor Orbán Viktor épp jött haza Brüsszelből, ahol a hitelezőink világossá tették, nem respektálják a lazítást, a hiány növelését, ragaszkodnak a 3,8 százalékos megállapodáshoz. Megnyugvást pedig az jelenthet, ha a miniszterelnök ma olyan gazdasági akciótervet hirdet meg, amelynek értelmében a kormány a jobb meggyőződése ellenére is ragaszkodik a deficitcélhoz.”
Békesi László közgazdász, volt pénzügyminiszter. „A fideszes vezetők politikai megfontolású kijelentései több kárt okoztak az országnak, mint ha valaki tudatosan akart volna nekünk ártani, bár összeg-szerűsíteni nem lehet pontosan. Mindez láncreakciót indított el, így rosszul érintette a pénzpiacot, megnőtt az országkockázati felár, romlott a keresztárfolyam, negatív hatása van az adósságállományra, ez drágábbá teszi a finanszírozást, nőnek a kiadások. Ráadásul rossz üzenet a hazánkba befektetni vágyóknak is, hiszen kockázatosnak tartják Magyarországot. S közismert igazság, hogy a bizalmat könnyű elveszíteni, de nehéz visszaszerezni, ám nem is reménytelen. Minden azon múlik, belátja-e a kormány, hogy ideje elfelejteni a vágyálmait, a nagyobb inflációt, a magasabb hiányt és a növekvő adósságot. Ha az első konkrét intézkedései pozitívak lesznek – például nem növelik felelőtlenül a kiadásokat, az adócsomagjuk megalapozott lesz –, s ősszel olyan hároméves gazdasági programot állít össze, amely megfelel az IMF és a Európai Unió elvárásainak, akkor visszatérhet a gazdaság a normális kerékvágásba.”
Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. „Szeretném leszögezni, pártpolitikai ügyekkel nem foglalkozom. Véleményem persze van a fejleményekről, s az a legfontosabb, hogy leszűrjük a tanulságot. Mégpedig azt, hogy kevesebbet és megfontoltabban kellene nyilatkozni ilyen kényes gazdasági helyzetben, s célszerű lenne, ha olyan kormányzati tényező szólalna meg, aki nagyon felkészült, autentikus, jól érti a pénzpiacok nyelvét. Ugyanakkor súlyos hiba lenne túldramatizálni a helyzetet, korántsem akkora a baj, mint amekkoráról néhányan beszélnek. Mindenkit óvnék attól, hogy tovább feszítse a húrt, most már higgadtságra van szükség. De talán ennél is lényegesebb, hogy most már előre kell tekinteni. Ma megismerhetjük, hogy a kabinet milyen gazdasági lépéseket tervez. Ha ezek sok konkrétumot tartalmaznak, lesz bennük szó az adókról, járulékokról, hitelekről, s jó lesz az üzenetük, illetve a szociális partnerek – munkáltatók, munkavállalók – számára is megnyugtató lesz, akkor az egész ügy viszonylag gyorsan lecseng, a hatása nem lesz tartós.” Államháztartási folyamatok -->
