MNB: A tranzakciós adó sérti a függetlenséget
Az MNB-re kivetendő pénzügyi tranzakciós illeték 2013-ban várhatóan körülbelül 100-120 milliárd forintot tehet ki. A jegybanknak nincs lehetősége arra, hogy áthárítsa a monetáris politikai eszközét terhelő pénzügyi tranzakciós illetéket a pénzügyi közvetítő rendszer szereplőire és felhasználóira – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
Az MNB azt írja, hogy Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke megküldte a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényjavaslathoz a véleményt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek.
„A monetáris politika irányadó eszközének kamata a kívánatos monetáris politikai kondíciók meghatározására szolgál. Az áthárítás a monetáris kondíciók számottevő lazításával járna együtt, hiszen az irányadó kéthetes jegybanki kötvény kamatának körülbelül 2,5 százalékos csökkentését jelentené. Mindez veszélyeztetné mind az árstabilitást, mind a pénzügyi rendszer stabilitását. A jegybank ezzel megsértené az MNB törvényben rögzített elsődleges célját és alapvető feladatait” – hangsúlyozza a jegybank.
Az MNB törvény alapján a jegybank adott évi realizált veszteségét a központi költségvetésnek a következő évben meg kell térítenie. Így ha a jegybank veszteségét a pénzügyi tranzakciós illeték 2013-ban 100-120 milliárd forinttal megnöveli, az ennek megfelelő összeg a 2014. évi költségvetésben kiadásként fog megjelenni, írják.
Az MNB álláspontja szerint az indítvány sérti a jegybank intézményi és pénzügyi függetlenségét, felveti a monetáris finanszírozás tilalma szellemének sérelmét, illetve az Alaptörvény XXX. cikk (1) bekezdésébe való ütközését is.
Az illetékfizetési kötelezettség sérti a jegybanki függetlenséget – szögezi le Simor András Matolcsy Györgynek címzett levelében. A jegybanki betét a monetáris politika eszköze, ennek megadóztatása pedig sérti a jegybanktörvényt, amely szerint a monetáris politikát és a politika érvényesítésének eszközeit az MNB önállóan alakítja. A módosító javaslat emellett sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikkét is, amely szerint a jegybanki függetlenség, azon belül az intézményi függetlenség sérelmét eredményezheti a monetáris politika kialakításának befolyásolása.
Simor András levelet írt a miniszterelnöknek is, neki még június 25-én. „A tranzakciós illetékkel kapcsolatban kulcskérdés, hogy annak bevezetése milyen mértékű gazdaságtorzító hatásokkal jár együtt” – írta az MNB elnöke.
Emlékezetes, az EU/IMF-hiteltárgyalások azért nem kezdődhettek meg eddig, mert a nemzetközi szervezetek aggódtak a jegybank függetlensége miatt. A kormány tavaly év végén fogadta el az új MNB-törvényt. Ez több mint fél évig akadályozta a tárgyalások megindulását, a magyar kormány azonban eleget tett a kéréseknek, és megígérte, módosítja a törvényt. Az IMF is jelezte, hogy kezdődhetnek a tárgyalások.
Mindezek után a kormány bejelentette, kiterjesztené a tranzakciós illetéket az MNB tranzakcióira is. Az Európai Központi Bank lapunkkal a napokban azt közölte, hogy már vizsgálják a tranzakciós illetéket.
A javaslat felveti az egyébként tiltott monetáris finanszírozás kérdését is – vélekedtek az MKB Bank közgazdászai, miután Matolcsy bejelentette a tranzakciós illeték kiterjesztését. Kondrát Zsolt és Hosszú Edmond szerint a pénzügyi tranzakciós adó valószínűleg téma lesz az EU/IMF-tárgyalásokon is.
Ha az EU és az IMF újra „előveszi” a jegybank függetlenségének kérdését, akkor az további akadályokat jelenthet a hiteltárgyalások kapcsán.
