MNB: okosan az euróbevezetéssel!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz eurózóna perifériájának válsága felfedte a közös pénz hátulütőit, kellő felkészültséggel azonban még mindig jól járhatunk az euróbevezetéssel. Ez a fő megállapítása a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb konvergenciajelentésének, amelyben a tennivalókat is sorra veszik.
A legfontosabb teendő a jelentés szerint, hogy az inflációs várakozásokat az eurózónára jellemző szinten sikerüljön lehorgonyozni. Az adóemelések, amelyek miatt jövőre ismét eltávolodhatunk a céltól, az MNB-s szakértők szerint hosszabb távon nem jelentenek veszélyt, kifutnak a rendszerből. Nem így az alacsonyabb keresetűeknél előidézett bérköltség-emelkedés, amelynek lehetnek káros hatásai a pénzromlásra – mutatta be Csermely Ágnes, a jegybank főosztályvezetője. A munkaerőpiac rugalmassága, jó alkalmazkodóképessége szintén fontos kritériuma a csatlakozás sikerességének.
Egy másik fontos teendő az infláció megfékezése mellett a költségvetési mozgástér kialakítása. Ennek főként a válságkezelésben jut nagy szerep, olyankor, amikor a gazdaságot úgynevezett aszimmetrikus sokk éri. Ez alatt azt értik a közgazdászok, amikor az egyik eurózóna-tagországot mélyebben érintik a külső változások, mint a másikat, ahogyan az a jelenleg is bajban lévő eurózónatagok esetében is történt. Összességében 50 százalék alatti GDP-arányos adósságszintet tartana elérendőnek a jegybanki jelentés. Számításaik szerint viszont az adósságráta 2020-ra is csak 56-57 százalékra süllyedhet, ez régiós összehasonlításban még mindig magasnak számít.
A jegybanki stáb fontos megállapítása, hogy át kell gondolni a hazai pénzügyi stabilitást felügyelő rendszert. Meg kell akadályozni a túlfűtöttséget, amelyet az euróval járó olcsóbb hitelek gerjeszthetnek. A jó makroszintű szabályozás alapja egy világos felelősségmegosztás, önálló eszközökre van szüksége a szabályozó hatóságnak – hangzott el az anyag bemutatóján. A szakértők ugyanis a jelenleg működő Pénzügyi Stabilitási Tanácsot (PST) csak egyeztető fórumnak tartják.
A válság kitörését követően felmerült, hogy egyesítenék a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF) az MNB-vel, mivel e két szervezetben biztosítják a pénzügyi stabilitást, csak különböző szinteken. Míg a PSZÁF az egyes pénzintézetek felelős és átlátható gazdálkodása felett őrködik, addig a rendszerszintű kérdések a jegybankhoz tartoznak. Ezt a felállást okolják sokan azért, hogy féktelenül adósodott el devizában a lakosság. Míg ugyanis a bankok szintjén nem volt kimutatható a kockázat, addig a gazdaság sérülékenységét jelentősen növelte a folyamat. Itthon nem sikerült világos, tiszta rendszert létrehozni, hiába alkottak egy papíron háromlépcsős rendszert, nem kapott valódi hatáskört a PST.
Ezt kell elkerülni
Nemzetközi tapasztalatok szerint az euró bevezetése során nagy a kockázata egy fellendülés és visszaesés jellegű sokknak, amelyet egy ingatlanpiaci buborék okoz. Gyorsan emelkedhetnek a csatlakozást követően a reáljövedelmek, amely hitelezési boommal párosulva felhajtja az ingatlanárakat. Ezekről később kiderül, hogy nem megalapozottak, ekkor jön a visszaesés. Voltak országok, ahol az alacsonyabb reálkamat nem okozott túlfűtöttséget, például Olaszországban a szigorú szabályozás miatt, míg Finnország egy bankválság tanulságait kamatoztatta – mondták az elemzők.
