MNB-ügy: váratlan javaslat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzokványosnak nehezen mondható időpontban, kedd este tíz órakor nyújtotta be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítási tervezetét. A javaslat meglepőnek is nevezhető a jegybank működésének szabályozásáról egy nappal korábban folytatott tárgyalás után, szinte minden fontos pontban szembemegy ugyanis azzal, amit korábban Magyarországtól kértek a külföldi tárgyalópartnerek.
A tervezet szinte pontosan ugyanaz, mint amelyet másfél hónapja véleményezésre elküldött a kormány az Európai Központi Banknak. Az EKB ezt véleményezte, ám a minisztérium a véleményüket figyelmen kívül hagyta. A tárca három pontot venne ki a jegybanktörvényből, ebből az egyikről külön kérte az EKB, hogy tartsák bent a jogszabályban, a legtöbb vitás ponthoz ellenben nem nyúlnának hozzá. Eltörlik az MNB vezetőinek felmentési szabályait, a kormány képviselője nem vehet részt tanácskozási joggal sem a monetáris tanács ülésén, a napirendet pedig nem kell elküldeni a kormánynak – egyelőre ennyit enged a magyar tárgyalófél.
Így továbbra is homály fedi, hogy a jegybank sorsáról szóló hétfői ötoldalú tárgyalásokon miben maradtak a felek. Az egyeztetésről, amelyen a kormány, az Európai Bizottság és az IMF mellett az MNB és az EKB képviseltette magát, az EB szűkszavú nyilatkozatán kívül annyit tudhatunk, amennyit a Nemzetgazdasági Minisztérium közölt. Az NGM reggeli közleményében még azt állította, hogy az EB tudomásul vette a kormány javaslatait, és erről írásban tájékoztatta őket. Néhány órával később azonban már azt közölte a tárca: az EB még március elején vette tudomásul, hogy a kormány tájékoztatta őket a tervekről. A közlemény szerint ezzel a tartalommal adták be a törvényjavaslatot, azt azonban nem tették hozzá, hogy azóta érkezett kritika az EKB-tól. A tárgyalások még a héten folytatódhatnak: ma utazik Washingtonba a magyar küldöttség az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakára, ekkor egyeztethetnek tovább. Magyarországról nemcsak a delegációt vezető Fellegi Tamás utazik miniszterként, hanem valószínűleg ott lesz Matolcsy György is.
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn szóvivője szerint egyelőre „részletesen elemzik” a benyújtott módosító javaslatokat. Amadeu Altafaj Tardio tegnapi sajtótájékoztatóján hozzátette: korai még kommentálni az informális megbeszélések eredményeit, hiszen csak az első találkozóról volt szó, de „haladnak a munkával”. Egyúttal megerősítette, hogy a jegybank függetlenségének biztosítása előfeltétele a tárgyalások lefolytatásának Magyarország és a nemzetközi szervezetek között.
Ami az IMF álláspontját illeti, a valutaalap többször jelezte: a tárgyalások feltétele, hogy az Európai Bizottság és a kormány jusson egymással dűlőre a vitás kérdésekben.
Már a félszázalékos növekedés sem biztos
„Úgy gondolom, hogy valóban van fejlődés” – mondta tegnap délután Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Reutersnek azzal kapcsolatban, hogyan állnak az egyeztetések az IMF-hiteltárgyalások megkezdéséről.Megjegyezte, hogy a valutaalap, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti ötoldalú egyeztetésen a jegybanktörvény minden vitatott pontja szóba került.
Az államtitkár kifejtette azt is, hogy az idén a vártnál lassabban bővülhet a magyar gazdaság: „A büdzsében 0,5 százalékos növekedéssel számoltunk, a legutóbbi számok azonban azt mutatják, hogy 0–0,5 százalék között lesz a bővülés üteme. Van néhány bizonytalansági tényező, különösen az eurózónában.”
Megjegyezte, hogy a valutaalap, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti ötoldalú egyeztetésen a jegybanktörvény minden vitatott pontja szóba került.
Az államtitkár kifejtette azt is, hogy az idén a vártnál lassabban bővülhet a magyar gazdaság: „A büdzsében 0,5 százalékos növekedéssel számoltunk, a legutóbbi számok azonban azt mutatják, hogy 0–0,5 százalék között lesz a bővülés üteme. Van néhány bizonytalansági tényező, különösen az eurózónában.”-->


