BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

MNB-ügy: váratlan javaslat

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Amit kért az EU és az IMF, Magyarország nem teljesíti, amit nem kért, azt igen – legalábbis ezt lehet kiolvasni a jegybanktörvényt átíró javaslatból. Egyelőre nem tűnik úgy, hogy közeledne a megállapodás.

Szokványosnak nehezen mondható időpontban, kedd este tíz órakor nyújtotta be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a parlamentnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítási tervezetét. A javaslat meglepőnek is nevezhető a jegybank működésének szabályozásáról egy nappal korábban folytatott tárgyalás után, szinte minden fontos pontban szembemegy ugyanis azzal, amit korábban Magyarországtól kértek a külföldi tárgyalópartnerek.

A tervezet szinte pontosan ugyanaz, mint amelyet másfél hónapja véleményezésre elküldött a kormány az Európai Központi Banknak. Az EKB ezt véleményezte, ám a minisztérium a véleményüket figyelmen kívül hagyta. A tárca három pontot venne ki a jegybanktörvényből, ebből az egyikről külön kérte az EKB, hogy tartsák bent a jogszabályban, a legtöbb vitás ponthoz ellenben nem nyúlnának hozzá. Eltörlik az MNB vezetőinek felmentési szabályait, a kormány képviselője nem vehet részt tanácskozási joggal sem a monetáris tanács ülésén, a napirendet pedig nem kell elküldeni a kormánynak – egyelőre ennyit enged a magyar tárgyalófél.

Így továbbra is homály fedi, hogy a jegybank sorsáról szóló hétfői ötoldalú tárgyalásokon miben maradtak a felek. Az egyeztetésről, amelyen a kormány, az Európai Bizottság és az IMF mellett az MNB és az EKB képviseltette magát, az EB szűkszavú nyilatkozatán kívül annyit tudhatunk, amennyit a Nemzetgazdasági Minisztérium közölt. Az NGM reggeli közleményében még azt állította, hogy az EB tudomásul vette a kormány javaslatait, és erről írásban tájékoztatta őket. Néhány órával később azonban már azt közölte a tárca: az EB még március elején vette tudomásul, hogy a kormány tájékoztatta őket a tervekről. A közlemény szerint ezzel a tartalommal adták be a törvényjavaslatot, azt azonban nem tették hozzá, hogy azóta érkezett kritika az EKB-tól. A tárgyalások még a héten folytatódhatnak: ma utazik Washingtonba a magyar küldöttség az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakára, ekkor egyeztethetnek tovább. Magyarországról nemcsak a delegációt vezető Fellegi Tamás utazik miniszterként, hanem valószínűleg ott lesz Matolcsy György is.

Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa, Olli Rehn szóvivője szerint egyelőre „részletesen elemzik” a benyújtott módosító javaslatokat. Amadeu Altafaj Tardio tegnapi sajtótájékoztatóján hozzátette: korai még kommentálni az informális megbeszélések eredményeit, hiszen csak az első találkozóról volt szó, de „haladnak a munkával”. Egyúttal megerősítette, hogy a jegybank függetlenségének biztosítása előfeltétele a tárgyalások lefolytatásának Magyarország és a nemzetközi szervezetek között.

Ami az IMF álláspontját illeti, a valutaalap többször jelezte: a tárgyalások feltétele, hogy az Európai Bizottság és a kormány jusson egymással dűlőre a vitás kérdésekben.

Már a félszázalékos növekedés sem biztos

„Úgy gondolom, hogy valóban van fejlődés” – mondta tegnap délután Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Reutersnek azzal kapcsolatban, hogyan állnak az egyeztetések az IMF-hitel­tárgyalások megkezdéséről.

Megjegyezte, hogy a valuta­alap, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti ötoldalú egyeztetésen a jegybanktörvény minden vitatott pontja szóba került.

Az államtitkár kifejtette azt is, hogy az idén a vártnál lassabban bővülhet a magyar gazdaság: „A büdzsében 0,5 százalékos növekedéssel számoltunk, a legutóbbi számok azonban azt mutatják, hogy 0–0,5 százalék között lesz a bővülés üteme. Van néhány bizonytalansági tényező, különösen az eurózónában.”

Megjegyezte, hogy a valuta­alap, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány közötti ötoldalú egyeztetésen a jegybanktörvény minden vitatott pontja szóba került.

Az államtitkár kifejtette azt is, hogy az idén a vártnál lassabban bővülhet a magyar gazdaság: „A büdzsében 0,5 százalékos növekedéssel számoltunk, a legutóbbi számok azonban azt mutatják, hogy 0–0,5 százalék között lesz a bővülés üteme. Van néhány bizonytalansági tényező, különösen az eurózónában.”-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.