Nagy áldozatok nélkül akarták elérni az inflációs célt

Tartósan alacsony infláció csak a fiskális politika támogatásával alakulhat ki – mondta Simor András sajtótájékoztatóján. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) leköszönő elnöke szerint a jegybank az árstabilitás elérésével és fenntartásával támogathatja a növekedést.

Az MNB a 2007 és 2012 közötti időszak értékeléséről kiadott elemzésében azt írta, hogy a válság kitörése előtt elsősorban az élelmiszer- és olajársokk, azóta pedig főleg a fiskális intézkedések vezettek a magas inflációhoz. A 3 százalékos inflációs célt Simor mandátuma alatt sokszor nem tudta elérni az MNB. A központi bank kiemelte, törekedtek arra, hogy a cél teljesítése ne járjon szükségtelenül nagy reálgazdasági áldozattal.

Simor a jegybanki függetlenség fontosságát is hangsúlyozta. „A jegybank vezetésének az elmúlt hat évben nem sikerült egészséges párbeszédet kialakítania a politikusokkal, kormányoktól függetlenül, és ez nem az MNB vezetésén múlt. Jó lenne, ha a politikusok megértenék, hogy mi egy független jegybank szerepe az országban, és a független jegybank milyen értéket jelent a gazdaság és a befektetők számára” – fogalmazott Simor.

Az éves jelentés szerint tavaly 3,9 milliárd euróval csökkent a devizatartalék, amely tavaly év végén 33,9 milliárd euró volt. A mérséklődés mögött a magyar állam adósságtörlesztési célú kifizetései számára biztosított 5,1 milliárd euró, és a devizahitelek végtörlesztéséhez kapcsolódó 1,7 milliárdnyi euró eladások állnak, amit csak részben kompenzált az Európai Bizottságtól érkező 3,1 milliárdnyi transzfer.

Az MNB tavaly 39,8 milliárd forint veszteséggel zárt, szemben az előző évi 13,6 milliárd forint nyereséggel. A jegybank működési költsége 2012-ben 11,6 milliárd forintot tett ki.

Az elmúlt hét hónapban a monetáris tanács külső tagjai folyamatosan 25 bázispontos kamatvágásra voksoltak, leszavazva az MNB elnökségét, így 5,25 százalékra csökkenhetett a ráta februárban. Simor András az Origónak azt nyilatkozta, ha csak rajta és alelnökein múlt volna, akkor is csökkent volna az alapkamat, de nem ennyivel. Elmondta: a külsős tagok nem az MNB szakértői gárdájának alappályája mentén voksoltak, hanem alternatív forgatókönyvek alapján. „A jegybanktörvény nem azt a célt tűzi a jegybank elé feladatként, hogy ne omoljon össze a forint.”