Nagy kérdés, hogy gyenge forinton megéri-e átváltani a devizahitelt
A hitelprogram három pillérre épül, az első két pillér a kkv-k finanszírozási helyzetének segítését, a harmadik az ország külső adósságának és így sérülékenységének csökkentésével párhuzamosan a jegybank kéthetes kötvényállományának mintegy 1000 milliárd forintos csökkentését irányozza elő. A program korlátozott mérete miatt nem fokozza jelentősen a stabilitási kockázatokat, ugyanakkor rövidtávon nem okoz érdemi gazdasági növekedést sem, mivel a hatására önmagában nem várható markáns fordulat a beruházások területén. Egyes vállalkozásokat ugyan ösztönözhet beruházásra, valamint az alacsonyabb tőkeköltség miatt növekedhet a pozitív megtérülésű projektek száma, a beruházások érdemi fordulatához azonban a keresleti oldal javulása is szükséges – fejtette ki Suppan Gergely.
Amennyiben erre sor kerül, a program valóban hozzájárulhat a beruházások élénküléséhez. A kkv-k alacsonyabb adósságszolgálati terhei miatt javulhat a bankok hitelportfoliójának minősége, a programban részt vevő kkv-k fizetési képessége, a csökkenő kamatterhek pedig középtávon javíthatják az érintett kkv-k versenyképességét illetve a felszabaduló cash-flow hatására elősegíthetik a későbbi beruházási szándékokat. A javuló hitelportfoliók csökkenthetik a hazai bankok kockázati felárát, bár ennek mértékét még korai megbecsülni. Kérdéses ugyanakkor, hogy a jelenlegi gyenge forintárfolyam mellett megéri-e forintra váltani a devizahiteleket – írja a TakarékBank elemzője.
Az ország rövid lejáratú külső adósságának csökkenése, valamint a devizatartalékok mérsékelt leépítése kb. 30-40 milliárd forinttal csökkentheti az MNB költségeit, végső soron az államháztartás hiányát, így hozzájárulva a költségvetési és államadósság pálya fenntarthatóságához, ami kismértékben csökkentheti az ország kockázati felárát is. Lényeges, hogy nem kerül sor a kéthetes kötvényállomány adminisztrációs korlátozására, mivel ez a devizatartalékokkal együtt automatikusan csökken – magyarázza Suppan.
I. pillér
Az MNB a hitelintézetek bevonásával átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségben, kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%. A programban részt venni kívánó hitelintézeteknek a kedvezményes kamatozású jegybanki hitelt fix feláron kell a kkv-k számára tovább adni, amelynek felára maximum 2% lehet. Ennek eléréséhez szükség lehet garanciaprogramok igénybevételére is. Erről és a program további részleteiről az MNB tárgyalást kezdeményez a hitelintézetekkel. Az MNB célja, hogy a kedvezményes hitelek kizárólag azokban az ágazatokban és azokat a kis- és középvállalati adósokat érjék el, amelyek egészséges üzleti modellel rendelkeznek és növekedni szeretnének.
II. pillér
Az MNB - szintén a hitelintézetek bevonásával - átmeneti jelleggel, korlátozott mennyiségű, kedvezményes refinanszírozási hitelt kíván folyósítani kkv adósok fennálló devizahiteleinek forintra konvertálásához. A program keretösszege 250 milliárd forint, a jegybanki hitel kamata 0%, a maximális felár szintén 2%. Annak érdekében, hogy az érintett devizahitelek forintra konvertálása ne okozzon volatilitást a forint árfolyamában, a jegybank a végtörlesztés esetén alkalmazott eljárást követi: a hitelek devizakonverziójához a hitelintézetek számára devizát bocsát rendelkezésre piaci áron a devizatartalék terhére annak feltételével, hogy a hitelintézetek vállalják, hogy abból a rövid lejáratú külföldi forrásaikat fizetik vissza. Így az ország rövid devizatartozásai és devizatartaléka ugyanolyan mértékben csökkennek, vagyis Magyarország devizatartalék-megfelelése változatlan marad.
III. pillér
Az MNB a Kormánnyal és a hitelintézetekkel közösen programot dolgoz ki a gazdaság sérülékenységének csökkentésére. A program az ország rövid külső adósságának 1000 milliárd forintos csökkenését célozza meg, ami - az eddig is alkalmazott szabályoknak megfelelő módon – mérsékli a jegybank devizatartalék-igényét. Ezzel párhuzamosan a kéthetes MNB-kötvény állománya – a jegybank elsődleges célja és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül - 3600 milliárd forintra csökken. A program során a tartalék-megfelelést az biztosítja, hogy az MNB devizaeszközének felhasználása és az egy éven belül lejáró külföldi adósság azonos mértékben csökken. A program során egyúttal az ország bruttó külső adóssága is mérséklődne.
