Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak
×Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.
Belépés
×GAZDASÁG / GAZDASÁGPOLITIKA
Nagyon rosszul is elsülhet a bankadó
Mik ezek?
× A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - iWiW, Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.
"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)
"Megosztás az iWiW-en" gomb. Ezzel a gombbal a legnépszerűbb magyar közösségi oldalon, az iWiW-en tudsz tartalmat
megosztani. A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.
Veszélyes és megfontolatlan – nagyjából így jellemezték a szakértők a bankokra és más pénzügyi intézményekre kivetni tervezett különadó tervét. Orbán Viktor miniszterelnök kedden jelentette be, hogy az idén 200 milliárd forintnyi adóbevételt vár az érintett ágazatoktól, vagyis a bankoktól, biztosítóktól és pénzügyi vállalkozásoktól, ez nagyjából a három és félszerese annak, amit az érintett cégek tavaly közteher címen leróttak. Az érintett intézményektől 13 milliárd forintnyi szolidaritási adó befizetését várta az idén az állam, az elhangzottak alapján ennek a helyére kerül a tervezett 200 milliárdos tétel, és nem tisztázott még, hogy ebben benne van-e a társasági adó címen befizetett több tízmilliárd forintnyi közteher, vagy azt ezen felül kell a cégeknek befizetni. Az eddig kiszivárgott hírek szerint a tervezet nem érinti majd a takarékszövetkezeteket, ez versenysemlegességi kérdéseket is felvet. A takarékok mellett szóló érv lehet, hogy kistelepülésekre is eljutnak, és más ügyfélkört szolgálnak ki, mint a kereskedelmi bankok. Az extrasarc erkölcsi alapja Orbán szerint az, hogy a hitelintézeteket 2008-ban állami pénzből kisegítették.
Ez az állítás azonban téves, hiszen a bankok csak hitelt kaptak, amelyet már vissza is fizettek – állítja a Magyar Bankszövetség és Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. tudományos munkatársa is, aki szerint a Fidesz terve nem nevezhető megfontolt és komoly elgondolásnak. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2004-ben, az előző banki különadó bevezetése előtt a Gyurcsány-kormány egyeztetett a piaci szereplőkkel a közteher várható hatásairól.
Most azonban ez elmaradt, a piaci szereplők pedig sötét víziókat vázolnak fel a bevezetés kapcsán. Erdei Tamás , a Magyar Bankszövetség elnöke szerint az új adónem veszélyeztetheti a bankok tőkehelyzetét, emellett a hitelaktivitás csökkenésével járhat, ez a reálgazdaságot is visszavetheti. Hasonló véleményen van Róna Péter közgazdász is. A szakember ugyan nincs jó véleménnyel sem a bank-, sem a biztosítási szektorról, ám ennek ellenére sem ért egyet az új adónemmel. „A gazdaságnak olcsó hitelre lenne szüksége, ezt agyonütheti ez a javaslat” – mondja. A banki kódex megengedi a piaci szereplőknek, hogy áthárítsák a többletterheket az ügyfelekre, és a biztosítók díjaira is hizlaló hatása lehet egy ilyen sarcnak. Róna szerint különadók helyett inkább arra kellene törekednie az országnak, hogy leszorítsa a pénzügyi szolgáltatások díjait.
„A kormányfő által kedden vázolt akcióterv talán legerősebb része a pénzügyi szektor különadóztatására vonatkozó elképzelés, hiszen jelentős részben ebből fedeznék a bevételi oldalon keletkező kiesést” – nyilatkozott lapunknak Kozma Attila, az RSM DTM Hungary partnere. Hozzátette: azt feltétlenül meg kell vizsgálni, hogyan lehet realizálni a pénzügyi szektortól elvárt 200 milliárd forintos bevételt. Különösen fontos ez annak tükrében, hogy 2005–06-ban már létezett banki különadó, ám akkor (2005 után) egy sokkal jobb állapotban lévő szektortól folyt be a kívánt 35,6 milliárd forintnyi extrabevétel, úgy, hogy akkor még választhattak az érintettek, hogy mi legyen az adó alapja. Ez alapján pedig jogosan vetődik fel, hogy milyen körre vonatkozóan és milyen mértékű adót kellene kivetni ahhoz, hogy ténylegesen befolyjon az előirányzott bevétel. Csak a 2005. évi adatokat megnézve ennek várható mértéke drasztikus lehet, még akkor is, ha az adózók köre bővül a 2004. évi törvényhez képest.Kozma Attila szerint az első negyedéves számok alapján nehéz a teljes év várható eredményadatára következtetni, már csak azért is, mert a pénzügyi szektor jövedelemtermelő képessége éven belül normál esetben is erősen szezonális, ezt most a válság hatásai kiszámíthatatlanabbá teszik és felboríthatják.
A szakértő szerint emellett a hazai különadót nem lehet elválasztani az Európai Unióban bevezetni tervezett extratehertől, hiszen egyáltalán nem mindegy, hogy a kettő hogyan viszonyul majd egymáshoz. A várható hatások megítélése viszont egyelőre lehetetlen, hiszen eddig az uniós tervekről még kevesebb derült ki, mint a hazaiakról: nem világos például, hogy azt minden tagállam bevezetné-e, és milyen mértékben terhelné a szektor tagjait, s a befolyt összeget egyáltalán mire használhatják majd fel. A magyar pénzügyi szolgáltatói szektort ráadásul – emelte ki Kozma Attila – nem lehet egységesen belföldi jogi személyként kezelni, hiszen bizonyos tevékenységek külföldről is végezhetők, mint ahogy erre már most is akad példa. További kérdéseket vet fel az RSM DTM szakértője szerint az is, hogy a pénzügyi szektor a pluszterheket mennyiben tudja áthárítani az ügyfelekre, illetve mennyiben sérül, illetve marad meg a versenyképessége az unió viszonylatában.
Gyakorlat európában és a tengerentúlon
Európában eddig Svédország vezetett be bankadót, amely a pénzintézetek bizonyos követelései után kivetett 0,036 százalékos sarcot jelent. Stockholm tervei szerint 15 éven belül a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeg folyhat így be, amelyet azonban egy elkülönített, pénzügyi stabilizációs alapban kezelnek a majdani válságok megelőzésének céljával.Az európai viták középpontjában éppen az a kérdés áll, hogy az általában támogatott bankadóból várt bevételeket felhasználhassák-e a költségvetések, vagy elkülönített alapban kezeljék-e azokat.
Nagy-Britannia az előbbi, Németország az utóbbi megoldást támogatná. A Berlinben a héten bejelentett megszorítási csomag egyébként évi mintegy 2 milliárd eurós bevételt tartana elképzelhetőnek a bankok pótlólagos megadóztatásából, de a kormány egy európai szintű megoldást szorgalmaz. Az európai rendezésre vár Ausztria is, amely már januárban előállt egy mérlegfőösszegre vetített, 0,07 százalékos adó ötletével.
Európán kívül az Egyesült Államokban Barack Obama elnök az 50 milliárd dolláros mérlegfőösszegűnél nagyobb bankoktól szedne be egyszeri, az aktívák 0,15 százalékára rúgó adót a bankmentés költségeinek megtérítésére.
A cikk küldése e-mailben
×AZ AUTÓ-MOTOR AJÁNLJA
HOZZÁSZÓLÁSOK
- 10. gondolatok2010. 6. 10. 22:05
Ez ugyanaz a történet mint a Kósa-Varga nyilatkozat. Más a hatása ha ezt az adót 2006-ban vagy ha 2010-ben vezetjük be.
Jelentem a moderátornak!
Kiváncsi lennék Csányi véleményére most. Ugyanis ő nevezte nagy lehetősségnek a 2/3-ot...
- 9. bodem13022010. 6. 10. 14:09
A lényeg az, hogy a takarékszövetkezeteknek deklaráltan szándékukban sem áll államkötvényt, kincstárjegyet váltani és a szabad pénzüket így lekötni. Ilyen szabad pénzek csak euroban és dollárban kerestek maguknak piacot Mo.-on, ezelőtt egy pár évvel. Ekkor buzdítottak mindenkit arra a bankok, hogy különböző pénznemben jegyzett hiteleket vegyenek fel. Most a szabad pénz, csak forintban, ugyanígy piacot keres magának. Ekkor jön a nagy egymásra találás, a látszólag tökéletes megoldás. Az államnak nem kell külföldi pénznemben hitelt felvennie, hogy segíteni tudja a vállalkozókat, hanem csak helyettük garanciát vállal a takarékszövetkezetek felé. A kérdés valójában az, hogy a takarékszövetkezetek miért mondanának le az extra haszonról? Hogyan tudnak kedvezményesebb hitelt adni? Hát úgy, hogyha őket az állam mentesíti bizonyos pl. különadó megfizetése alól. Vajon ez verseny semleges-e így? Vagy elfogadható a pozitív diszkrimináció? A választ majd megadják rá a bankok.
Jelentem a moderátornak! - 8. vidocq2010. 6. 10. 13:32
Bodem, ha ezt jóval olcsóbban teszik, mint a mostani kartel, akkor ám legyen. Ha nem akkor tényleg új magyar bankokat kell létrehozni.
Jelentem a moderátornak!
Álmodik a nyomor? - 7. bodem13022010. 6. 10. 13:30
Még mielőtt szó érné a ház elejét, ezt az opciót már Veress Jánosnak is felajánlotta Demján csak az nem kért belőle. Az ez évi szövetkezeti gyűlésen Demján újra megismételte az ajánlatot, de már az új leendő kormány felé és itt már meghallgatásra talált.
Jelentem a moderátornak! - 6. vidocq2010. 6. 10. 13:30
De a legirritálóbb a tulajok zsebébe folyó haszon. Sok tízezerszeres évente.
Jelentem a moderátornak!
Ha a banküzem is úgy működne, mint a 'való világ' üzemei, szolgáltatói, ahol 15 % adózás előtti profit már megbecsülendő, közszájon forgó becslések szerint 1-3 % össz kölcsönzési díjjal terhelhetnénk a pénz nevű közjószágot. - 5. bodem13022010. 6. 10. 13:26
Le van zsírozva minden. A takarékszövetkezeteket azért kell békén hagyni, mert Orbán megegyezett az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökével, na kivel?, Demján Sándorral, hogy a vidéki kis és közép vállalkozásokat a takarékszövetkezeten keresztül fogják megsegíteni. 500 milliárd forintos szabad szövetkezeti pénz bevonásával, állami garancia vállalás mellett. Nem bonyolult a világ, csak ismereteink sokszor hiányosak.
Jelentem a moderátornak! - 4. Borcser2010. 6. 10. 12:38
Remélem egységes lesz az EU-ban a bankok megadóztatása, és az valóban a bankok extraprofitját teszi közpénzzé. Irritálók azok a munkakörülmények, fizetések és egyébb juttatások, amit a banki szféra zsebbe gyűr. A felelőtlen hitelkihelyezéseik, felelőtlen tőzsdei akcioik következményeit pedig az államok= az adófizetők állják!
Jelentem a moderátornak! - 3. Merillincs2010. 6. 10. 11:48
A tisztelt szakértők a bankok kenyerét eszik, nyilván nem fognak bólogatni. Részükről érthető, de kapálózhatnak, nem fognak elérni semmit.
Jelentem a moderátornak! - 2. eaten2010. 6. 10. 11:08
A 200 milliárdhoz tegyük hozzá, hogy igencsak bővül a megadóztatottak köre, mivel a szolidaritási hozzájárulás 47 intézetet érintett volna, míg a mostani intézkedés, amennyiben az összes pénzügyi vállalkozást tekintjük 686 szervezetet (PSZÁF jelentés) jelent. Irányszámként eloszthatjuk a behajtani kívánt összeget és a cégek számát, akkor 291,545 millió intézetenként. Szerintem ez már értelmezhetőbb szám (mint a 200 mrd HUF).
Jelentem a moderátornak! - 1. vidocq2010. 6. 10. 09:47
Sírnak a mértéktelen fosztogatók!
Jelentem a moderátornak!
A magyar munkán élősködők.
1848. 12/9. cikkely!!
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Jelentem a moderátornak! ×
Tisztelt Látogatónk!
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek.
HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ
- Szöveg mérete
- Cikk továbbküldése
- Cikk nyomtatása
- Ossza meg!

TÁBLÁZATOK
KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK
KONFERENCIÁK
KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK
A ROVAT TOVÁBBI HÍREI
MEGYEI HÍREK
Partnerek
- Legfrissebb
- Legolvasottabb
- Legvitatottabb
- Gyors válaszlépés jön a "kétforintos adóra" a mobilcégektől
- Mire figyeljünk a hosszú hétvége előtt?
- Újabb milliárdos teher a bankoknak!
- Ezzel megmenekülhet a szentgotthárdi Opel-gyár
- Figyeljünk a Molra és az OTP-re
- Újabb milliárdos teher a bankoknak
- Lehet, hogy Miskolcon épít új gyárat a BMW
- Csak a remegő kezű befektetők estek ki?
- Magyarországra jönne a cseh áramszolgáltató
- Közös nyilatkozat - Megdöbbent a három hazai mobilcég
BUX
2012. május 21. 10:5415 perccel késleltetett adatok!
- Képgalériák
- Videogalériák



Árnyomás az árampiacon
Drámai zuhanásban a lakáspiac
Csányi birodalma: Kiútkeresés a válságból
Rekordalacsony ráta
Hungarikumok: világhír, de csak itthon
Spórolnak a Volánok
Megszorítások mindenhol
Árrobbanás előtt a hazai földpiac
Nyomul a PC-ipar
Erősödő keleti verseny
Ingatlanadó: újabb kudarc