Világgazdaság Online

Nagyra törő tervek az Egyesült Államokból

Sokkolták az amerikai pénzügyi szektort azok a szabályozási javaslatok, amelyekkel a múlt hét végén állt elő a Fehér Ház. Az USA már megtette az első lépést terveinek nemzetközi népszerűsítéséért: Barney Frank, a washingtoni képviselőház pénzügyi bizottságának elnöke a davosi Világgazdasági Fórumon folytat megbeszéléseket a pénzpiaci reform nemzetközi koordinálásáról.

Obama javaslatcsomagja értelmében megtiltanák a kereskedelmi bankoknak, hogy kockázatos, úgynevezett saját számlás kereskedési ügyleteket folytassanak az államilag garantált hagyományos betétek nyújtotta tartalékban bízva. Fedezeti és befektetési alapok finanszírozása is tilos lenne számukra. A tervezet második lényegi pontja a hitelintézetek méretének korlátozása: egyikük sem rendelkezhetne az USA-ban biztosított bankbetétek több mint 10 százaléka felett. A bankárbónuszok megadóztatását továbbra is elveti a Fehér Ház, helyette rendkívüli adót vetne ki a pénzintézetekre, hogy a bankmentések költségei teljesen megtérüljenek a költségvetés számára.

A tervek bejelentése a banki részvények gyengülését hozta maga után a múlt héten, és a republikánusok is élesen kritizálták az elképzelést. Ez utóbbi pedig nem lebecsülendő akadály a demokrata reformtervek útjában, tekintettel arra, hogy a massachusettsi választással elveszett a 60 fős demokrata támogatottság a szenátusban. Reuters, NZZ

Sok elképzelés és sok vélemény az EU-ban

Zsúfolt programmal kell megbirkózni a februárban felálló Európai Bizottságnak az előirányzott szabályozási reformok kapcsán. A tervek magukban foglalják a származékos pénzpiaci ügyletek újraszabályozását, a bankokra vonatkozó tőkekövetelményi előírások szigorítását, a nehéz helyzetbe került hitelintézetek támogatását szolgáló „válságmenedzselő rendszer” felállítását, a pénzügyi eszközökre vonatkozó irányelv áttekintését, s a biztosítási szektor szabályozásának reformját.

Ám a tagállamok, illetve az uniós vezetők eltérő elképzelései nehezítik az egységes fellépést. Franciaország és Nagy-Britannia például a 27 500 eurónál nagyobb bónuszokra kivetendő, egyelőre egyszeri 50 százalékos adó ötletével kezdett nemzeti magánakcióba. Eközben az unión belüli álláspontok sem tiszták: miközben az Európai Központi Bank alapvetően pozitívan viszonyul az USA új terveihez, Joaquín Almunia pénzügyi, leendő versenyügyi biztos szerint az amerikaiakhoz hasonló eszközökre Európában nincs szükség.

A bizottság tervei szerint 2010 közepére készül el a tőzsdén kívüli hitelbiztosítási ügyletek (CDS) ellenőrzését szolgáló központi elszámolóház felállításáról szóló javaslat. A fedezeti alapok menedzsereire vonatkozó regisztrációs és beszámolási kötelezettségről szóló szabálytervezetet a tervek szerint még az idén elfogadják az uniós tagállamok, miközben a hitelminősítőkre vonatkozó hasonló szigorításokra már áldásukat adták. VG

Jogszabálydömping a magyar bankoknál

A hazai hitelintézeti szektornak egyszerre több jogszabályi és egyéb változásra is fel kellett készülnie 2009-ben. Némi csúszással bár, de életbe lépett a magatartási kódex, a parlament – igazodva az uniós elvárásokhoz – elfogadta a fogyasztói hitelezésről szóló törvényt, és behatárolja az érintettek mozgásterét az a még 2009-ben elfogadott kormányrendelet is, amely a felelős lakossági hitelezést hivatott elősegíteni. Az elfogadott jogszabályok nyomán – egyebek mellett – ettől az évtől tételesen szabályozzák a lakossági piacon, hogy egy adós milyen devizában, milyen feltételek mellett vehet fel kölcsönt, limitálttá válik a szolgáltatók részéről alkalmazható előtörlesztési díjak mértéke, s a piaci szereplőknek egy sor tájékoztatási kötelezettségnek is eleget kell tenniük.

A piac jobb átláthatóságát, biztonságosabb működését segítheti a pénzügyi felügyelet szervezeti struktúrájának egyszerűsítése, jogkörének kiterjesztése, illetve – a Pénzügyi Stabilitási Tanács felállításával – az együttműködés erősítése a felügyelet, a pénzügyi tárca és a jegybank között.
A hazai hitelintézetek mind az amerikai, mind az európai társaikhoz mérten jól átvészelték a krízis legkeményebb hónapjait, állami „mentőcsomagra” nem volt szükség. Egyedül a tőzsdei bankként működő FHB-nál hajtottak végre márciusban 30 milliárdos tőkeemelést annak érdekében, hogy ne kerüljön versenyhátrányba az erős anyabanki hátterű szereplőkkel szemben.
A hazai bankok üzleti aktivitása ugyanakkor látványosan csökkent: mérlegük az idén már kismértékben bár, de zsugorodott, s elsősorban a romló hitelportfóliók miatt a jövedelmezőségük is visszaesett. Ennek ellenére tavalyról is stabilan pozitív, bár a bázistól jócskán elmaradó eredményt jelenthet a szektor.

Főbb változások:
- a magatartási kódex elfogadása
- törvény a fogyasztói hitelekről
- kormányrendelet a felelős lakossági hitelezésről
- a PSZÁF jogkörének erősítése
- a Pénzügyi Stabilitási Tanács felállítása