Nehéz, de jó úton jár a válság végéhez Portugália
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 78 milliárd eurós hitelcsomag lezárásával Lisszabon szinte napra pontosan hat hónappal követi Írországot, amely, elsőként az euróövezet kisegített országai közül hasonló módon tisztán piaci finanszírozás tervével lépett ki a programból. Ám amíg Dublin esetében a tiszta kilépés nem nagyon volt kérdés, Portugáliában közel sem volt tisztázott, meg meri-e lépni a kormány. Korábban Aníbal Cavaco Silva köztársasági elnök és Carlos Costa, a jegybank elnöke is az elővigyázatossági hitel mellett állt ki. A Diário Económico című lap úgy tudja, a hitelezői trojka is jobban szerette volna ezt a megoldást. Az erről szóló terveket a nemrég befejeződött, 12-ik országvizsgálat keretében vezették elő a lisszaboni vezetésnek, ám az elutasította az erről szóló memorandum aláírását.
A trojka kétségeit jelzi Siim Kallas tegnapi közleménye is. Az Európai Bizottság alelnökének támogatásáról biztosítatta a portugál döntést, ám felhívta a figyelmet arra, hogy Lisszabonnak komoly kihívásokkal kell szembenéznie a következő időszakban.
Az aggályok alapja (azon túl, hogy a portugál alkotmánybíróság előszeretettel semmisíti meg a kiigazító lépéseket) elsősorban az, hogy szemben Írországgal, amely a túlfűtött ingatlan- és hitelezési piac összeomlásának lett az áldozata, a portugál gazdaság fő problémája a már a válság előtt is tapasztalt pangás. Összehasonlításképpen: amíg 1994–2009 között éves szinten átlagosan 1,9 százalékos GDP-növekedést tudott produkálni a portugál gazdaság, az íreknél 5,7 százalékos volt ez a mutató.
Csodát most sem lehet várni: a bizottság tegnap kiadott tavaszi prognózisa erre az évre 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,5 százalékos bővüléssel számol a dél-európai országban. Más kérdés, hogy a program három éve alatt folyamatosan zsugorodott gazdaság, vagyis a bővülés mindenképpen pozitívum.
Ehhez elsősorban az kellett, hogy a portugál gazdaság enyhíteni tudja egyik fő strukturális problémáját, a gyenge exportteljesítményt. Ez különösen annak fényében fontos, hogy a megszorítások jócskán visszavetették a belső keresletet: a program mindhárom évében csökkent a háztartások és a közszféra fogyasztása is. Amíg előbbi esetében Brüsszel már növekedést vár ebben az évben, az állam és az önkormányzatok takarékoskodása tovább folytatódik.
Szigorú gazdálkodást, a közszféra elkezdett átalakításának folytatását ígérte a miniszterelnök is. Mást nem is tehetett, hiszen Brüsszel a programtól függetlenül is elvárja, hogy a 2013-ban még a GDP 4,9 százalékát kitevő deficit 3 százalék alá csökkenjen. Ez a jelenlegi prognózis szerint 2015-re várható. A refomok részeként bővítették az adózók körét, befagyasztották a közszférában dolgozók bérét, jelentősen megnyirbálták extra juttatásaikat (13-14-ik havi fizetés), és nem utolsó sorban a válság előtt még 700 ezret meghaladó létszámukat csaknem kétszázezerrel csökkentették.
Az ország számára ugyanakkor az is életbevágó, hogy a reformfolyamat folytatása ne járjon a foglalkoztatás további visszaesésével. A válság előtt még az uniós átlagnál jóval kedvezőbb munkanélküliségi adatokat produkáló országban az elmúlt években több mint kétszeresére nőtt az állástalanok aránya: az egy évvel ezelőtti, 17,7 százalékos csúcs után erre az évre 15 százalék fölötti munkanélküliséget jósol az Európai Bizottság, amely szerint a foglalkoztatás is lassan, éves szinten 1 százalék alatti növekedésre lesz képes a következő két évben.
A folyamatot segítheti, hogy – mint arra Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója rámutatott közleményében – Portugália jelenleg „igen jó pozíciókkal rendelkezik ahhoz, hogy folytassa közkiadásai konszolidációját és elmélyítse a strukturális reformokat.” A piac bizalma mindenesetre visszatérni látszik: a tízéves állampapírokat néhány hete 3,58 százalékos hozammal értékesítették, ez nyolc éve a legjobb eredmény.
A lisszaboni kormány hét érve a tiszta kilépés mellett
1. A kiigazítási program stabilizálta az államháztartást és versenyképessé tette a gazdaságot.2. A piacokra való visszatérés stratégiája sikeres volt, mivel óriási eredményt értek el a konszolidációban és visszaszerezték a hitelességüket.
3. A kormány választását támogatják az európai partnerek.
4. Egyéves tartalékkal rendelkezik az ország, amely bármilyen külső sokk kivédésére elegendő.
5. Az ország bírja a befektetők bizalmát, a kötvényhozamok nagyon alacsony szinten vannak.
6. Évtizedes csúcson van a külkereskedelmi többlet.
7. Kedvező helyzetet teremt, hogy az Európai Unióban megnőtt a bizalom és a biztonság.
2. A piacokra való visszatérés stratégiája sikeres volt, mivel óriási eredményt értek el a konszolidációban és visszaszerezték a hitelességüket.
3. A kormány választását támogatják az európai partnerek.
4. Egyéves tartalékkal rendelkezik az ország, amely bármilyen külső sokk kivédésére elegendő.
5. Az ország bírja a befektetők bizalmát, a kötvényhozamok nagyon alacsony szinten vannak.
6. Évtizedes csúcson van a külkereskedelmi többlet.
7. Kedvező helyzetet teremt, hogy az Európai Unióban megnőtt a bizalom és a biztonság. Maga mögött tudhatja az EU a vergődést Az idei évben 1,6 százalékkal nőhet a GDP az Európai Unióban – véli az Európai Bizottság, amely tegnap tette közzé soros gazdasági prognózisát. A tavaszi előrejelzés szerint jövőre a bővülés átlagos üteme elérheti a 2 százalékot is. Véget érhet Görögország vergődése, és többé aligha okolhatja bárki a „disznó” országokat – a hanyagul gazdálkodó országok kezdőbetűjéből alakult ki a PIIGS betűszó: Portugália, Írország, Görögország, Spanyolország – az euróövezeti válság miatt. Írország idén 1,7, 2015-ben pedig 3 százalékkal növekedhet, az ingatlanválság sújtotta Spanyolország gazdasága pedig a 2014-es 1,1 százalékos GDP-növekedés után jövőre ennek közel dupláját érheti el. A bankválsággal küzdő Cipruson viszont tovább zsugorodhat a gazdaság. A szigetország GDP-je közel 5 százalékkal eshet idén a tavaly 5,4 százalékos csökkenés után. A GDP az idei év végén haladja meg először a 2008-as szintet az EU-ban, az eurózónában viszont ez csak 2015 során várható.
A bizottság Magyarországról szóló jelentésében kiemeli, hogy a gazdaságot a belső kereslet növekedése segítheti: idén 2,3, jövőre pedig 2,1 százalékos gazdasági növekedés várható. A 2014-re vonatkozó becslés összhangban van a kormány várakozásával, a konvergenciaprogramban azonban jövőre 0,5 százalékponttal magasabb GDP-növekedést vár a kormány.
A költségvetési hiány a kritikus 3 százalékos érték alatt maradhat a brüsszeli várakozás szerint, az államadósság viszont idén újra a GDP 80 százalékra fölé kerülhet a forint gyengélkedése miatt, a kormány viszont csökkenő adósságpályát rajzolt fel. Az évtized közepére is csak 79,5 százalékos adósságárát láthatunk majd.
Az államadósság mellett a strukturális hiánnyal kapcsolatos várakozások sem túl biztatóak. A bizottság szerint a tavalyi 0,8 százalékról idén 2,2, jövőre pedig 2,3 százalékra emelkedhet ez a deficitszám. A büdzsé fenntarthatóságát jelző hiánynak Magyarországon a GDP 1,7 százalékán kellene lennie középtávon, ami a magyar konvergenciaprogram szerint elérhető. -->
