Nem kap szabad kezet a kormány
A forintot segíthette a nemzetközi befektetői hangulat is, vagyis az, hogy a piaci szereplők vásárolják a kockázatosabb eszközöket. A forint szempontjából az is kedvező, hogy a hazai deviza áttörte a 290 közelében meghúzódó 200 napos mozgóátlagot, ami a technikai elemzők szerint támogathatja a további erősödést.
Ami a folytatást illeti, egy esetleges pozitív bizottsági döntés – amely a Bloomberg és a BruxInfo értesülései szerint biztosra vehető – rövid távon tovább erősítheti a forint árfolyamát, ugyanakkor a kormány reményei szerint önmagában segítséget jelenthet az államháztartás konszolidálásában. Egy a Népszabadságnak nyilatkozó kormányközeli forrás legalábbis úgy véli, pozitív elbírálás esetén nem kell aggódni a 2014-es büdzsé hiánya miatt sem, mert a piacok bizalma nyomán a magyar kockázati felár mérséklődése legalább 500 milliárdos pluszt jelent az államkasszának.
„A mostani kamatszintekhez képest jelentős hozamcsökkentést már nem lehet várni a magyar állampapírpiacon” – nyilatkozta ezzel kapcsolatban a Világgazdaságnak Gárgyán Eszter. A Citibank elemzője szerint a magyar kötvénypiacon leginkább a globális trendek érvényesülhetnek.
Az sem mellékes, hogy az eljárás megszüntetése aligha hozhat korlátlan osztogatást. Egyfelől a gazdaságpolitikák szorosabb koordinációját biztosító uniós intézkedések, illetve a maastrichti kritériumoknál (államháztartási egyenleg, államadósság, infláció) több szempontot mérlegelő költségvetési egyensúlytalansági eljárás jóval kiterjedtebb ellenőrzést biztosít Brüsszelnek. Az Európai Bizottság azt is hangsúlyozza, nem csak az eredményszemléletű (ESA) egyenleg számít a mérlegelésnél, hanem a fenntarthatóság szempontját figyelembe véve például arra is szükség van, hogy a költségvetés ciklikusan kiigazított egyenlege javuljon évről évre. Ez valójában arra biztosíték, hogy az egyes egyenlegjavító intézkedések strukturális jellegűek legyenek, és az állami kiadások csökkentésére, ne a bevételek növelésére vagy egyszeri intézkedésekre koncentráljanak.
Ebből a szempontból a május elején Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által bejelentett kiigazítási csomag első két lépését pozitívan ítélik meg Brüsszelben. Már a legfrissebb konvergenciaprogram is olyan takarékossági elemeket tartalmazott erre az évre, mint a pedagógus életpályamodell bevezetésének elhalasztása, a létszámstop, illetve a kereset és a nyugdíj együttfolyósításának lehetőségének megszűnése. Előbbi a kormány szerint 73 milliárd forinttal, utóbbi 60 milliárddal csökkenti a deficitet. A Varga-csomag első lépcsőfoka további 69 milliárdos zárolást írt elő az államigazgatásnak, míg a második elem, vagyis az állami nagyberuházások leállítása a remények szerint 60 milliárddal javíthatja az egyenleget.
Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy a pénteken bejelentett, és a túlzottdeficit-eljárás lezárásához szükséges intézkedésként elővezetett reklámadó, amelytől a kormány legfeljebb 10 milliárd forintos bevételt remél, egyáltalán nem illik a Brüsszel által üdvözölt intézkedések körébe. Ráadásul az egyenleg szempontjából elhanyagolható tétel. (Nem véletlen, hogy a tervek szerint a kormány az érintettek körében élesen bírált adónem kivetéséről mai ülésén dönt.)
Tény azonban, hogy az eljárás megszüntetése az eddigieknél nagyobb mozgásteret adhat a kormánynak – különösen 2014-ben. Gárgyán Eszter úgy látja, egy kedvező döntés után a kormány egy optimista makrogazdasági pályát feltételezve bejelenthetne bizonyos kiadásokat még a választások előtt (például a pedagógusok elhalasztott béremelését), és mire nyilvánvaló lesz, hogy korrekcióra van szükség a 2014-es büdzsében, addigra a kiadások már realizálódnak. Újabb egyenlegjavító intézkedéseket csak 2014 második felében, a választások után kell majd végrehajtani – tette hozzá a közgazdász.
A túlzottdeficit-eljárásba ugyanis vissza is lehet kerülni – ám kérdéses, az EU mennyire tud még élni ezzel az eszközzel a mostani gazdasági helyzetben. A legfrissebb adatok ugyanis azt mutatják, miközben az EU egészében 0,3 százalékos visszaesést produkált a gazdaság, az államháztartási hiány jóval a maastrichti határérték feletti, 4 százalékos volt.
Mélypontra csökkentette a kamatot az MNB
tizedik alkalommal csökkentette az irányadó kamatszintet a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, összhangban a várakozásokkal. A kamat a 25 bázispontos vágással új mélypontra, 4,5 százalékra csökkent. A lépést segítette, hogy az infláció áprilisban 1,7 százalékra csökkent. Ilyen alacsony áremelkedésre 1974 óta nem volt példa. A szezonálisan kiigazított infláció (maginfláció) ugyanakkor 3,2 százalékon állt, ami majdnem kétszerese az alapmutatónak.Béroldali inflációs nyomás nem érzékelhető. Az idei első negyedévben 4,2 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset az egy évvel korábbi szinthez képest, az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedtek. Elemzők szerint a kamat idén 4 százalék alá csökkenhet, de sok múlik a befektetők kockázatérzékelésén. A tanács szerint a „kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.”
A lépést segítette, hogy az infláció áprilisban 1,7 százalékra csökkent. Ilyen alacsony áremelkedésre 1974 óta nem volt példa. A szezonálisan kiigazított infláció (maginfláció) ugyanakkor 3,2 százalékon állt, ami majdnem kétszerese az alapmutatónak.Béroldali inflációs nyomás nem érzékelhető. Az idei első negyedévben 4,2 százalékkal emelkedett a nettó átlagkereset az egy évvel korábbi szinthez képest, az alacsony infláció miatt a reálbérek növekedtek. Elemzők szerint a kamat idén 4 százalék alá csökkenhet, de sok múlik a befektetők kockázatérzékelésén. A tanács szerint a „kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok.”-->
