Növekszik a városi szigor
Ma minden bizonnyal lemond Lázár János a polgármesterségről. Hódmezővásárhelyen délután közgyűlést tartanak, ahol a napirenden kívül felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is, majd várhatóan a polgármester bejelenti távozását a város éléről, hogy államtitkárként dolgozhasson tovább. Az utódlás kérdéses: hatalmas meglepetés volna, ha az 1990 óta stabil jobboldali bázisnak számító városban nem a Fidesz jelöltje nyerne, de név még nincs.
Búcsúzásképp kiderült, hogy meglepetésszerűen jó költségvetési eredménnyel sikerült a városnak zárnia az előző évet. Úgy fogadták el a büdzsét, hogy 166 millió forintos hiányt terveztek, ehhez képest a most kiadott hivatalos értesítő szerint 918 milliós többlet jött össze. A helyzet azonban közel sem rózsás. A magyar önkormányzatok közül az egyik legnagyobb adósságállomány a csongrádi városé, közel 26 milliárd forint. Ha pedig azt is hozzáteszük, hogy Hódmezővásárhellyel együtt az eladósodottsági lista élén négyszer-ötször nagyobb települések állnak, még súlyosabb az összkép. Egy másik város – jobboldali – polgármestere azt mondta: ha most nem lenne nagy a költségvetési szigor Lázár városában, közel volna a fizetésképtelenség.
A megoldást a korábbi évek nagy fejlesztései, és gyakran a helyben is kritizált költekezése után a rendkívüli szigor hozhatja el, ahogy a most kiadott számokon is látszik. A 2012-es terv még keményebb: helyi forrásaink szerint mostanra egyértelművé vált, hogy a városvezetés komolyan gondolta, amikor azt mondták, hogy csak a leginkább szükséges kiadásokra fognak költeni önkormányzati pénzből.
Nem egyedi ez a példa. Pécs az egyik legnagyobb a súlyos eladósodottsággal küzdő városok közt, ott szintén él az önkormányzati utasítás: csak arra szabad költeni, amire muszáj. Az eredmény részben ott is látszik: 16 milliós lett a többlet. De kisebb települések százain is hasonló az összkép az önkormányzati beszámolók alapján. A munkatársaknak saját hatáskörben nemigen adnak extrajuttatást, pályázatok megvalósítására igyekeznek a lehető legkevesebbet kiadni; amit lehet, közmunkából vagy a helyi erők átcsoportosításával megoldani – ez utóbbi forrásaink szerint a kisebb városokban, falvakban sokkal könnyebben kínálkozó megoldás, mint egy-egy nagyvárosban. A friss jelentések három fővárosi kerületet is pozitívan emelnek ki: Pesterzsébeten 572, Angyalföldön 440, Budafokon 365 milliós többletet sikerült elérni.
Ám arról, hogy a pozitív mutatók valóban jók-e, megoszlanak a vélemények. Veszélyes spirált indíthat el, ha csak a szinten tartásra költenek – vélik többen is. Mégis kevés más út mutatkozik, mint a szigorításé. Ha a konvergenciaprogram alapján a kormány valóban újabb százmilliót spórolna az önkormányzatokon, még keményebb helyi megszorítások várhatók.
Elfelejtett szabadságharc a bank ellen
Némán és nyomtalanul tűnt el Lázár János ötlete, mellyel tavaly év végén sokkolta a bankokat: azt kérte, hogy a város számláját vezető Erste Bank vállalja át a devizában jegyzett kötvények árfolyamkockázatának nagy részét. A banknak még csak hangosan tiltakoznia sem kellett, csak jeleznie, hogy nem ért egyet; a kérésből, valamint a fenyegetésből, hogy törvénnyel szabályozhatják a rendszert, nem lett semmi, a két fél csendben megegyezett, és nem közölték a részleteket.Az önkormányzatoknak hatalmas probléma a hiteltartozás, különösen úgy, hogy amikor felvették, sokkal jobb nemzetközi és magyar gazdasági helyzetre számítottak. Az ÁSZ adatai szerint a megyei jogú városok közül Pécs adóssága a legnagyobb, 37,9 milliárdos, 20 milliárd fölött van Miskolc, Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely és Szolnok is.
Az önkormányzatoknak hatalmas probléma a hiteltartozás, különösen úgy, hogy amikor felvették, sokkal jobb nemzetközi és magyar gazdasági helyzetre számítottak. Az ÁSZ adatai szerint a megyei jogú városok közül Pécs adóssága a legnagyobb, 37,9 milliárdos, 20 milliárd fölött van Miskolc, Debrecen, Szeged, Hódmezővásárhely és Szolnok is.
-->
