Nyomasztó adminisztrációs teher

Az adminisztrációval kapcsolatos költségek Magyarországon az éves bruttó hazai termék (GDP) 10,5 százalékára rúgnak – derül ki a korábbi Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium megbízásából a Deloitte Magyarország tanácsadó cég által készített, tavasszal bemutatott felmérésből. Ez jóval meghaladja a korábbi becslésekben szereplő, uniós öszszehasonlításban szintén igencsak kirívónak számító 6,5-6,7 százalékot. Az elemzés szerint az adminisztrációs teher 2800 milliárd forintot tesz ki, ez mintegy 152 általános feladatból és előírás teljesítéséből áll össze. Ebből az összegből a felmérésben részt vevő cégvezetők megítélése szerint mintegy 800 milliárd forint a bürokratikus „túlműködésből” eredő, valóban pusztán adminisztrációs – tehát más célokat nem szolgáló – kötelezettség. A felmérés rámutat: a vállalkozásokat terhelő kötelezettségek egy jelentős hányada abból adódik, hogy komoly különbség van a vállalkozások által alkalmazott módszerek és az állam által támasztott követelmények között.

Ismeretes: az egész EU-t átfogó program keretében Magyarország is vállalta, hogy a vállalkozásokat terhelő adminisztratív kötelezettségeket – pontosabban ezek költségigényét – 2012-re 25 százalékkal csökkenti. Egy minapi tanácskozáson Sárközy Tamás professzor, az előző kormány által életre hívott Államreform Bizottság tagja úgy vélekedett: a magyar kis- és középvállalkozások reménytelen harcot vívnak az adminisztrációval, amely könnyen maga alá is temetheti a cégeket. Ugyanitt Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) stratégiai államtitkára a már említett felmérésre hivatkozott, és azt helyezte kilátásba, hogy a cégvezetők által feleslegesnek ítélt 800 milliárd forintnyi adminisztrációs költséget a kormány négy év alatt igyekszik lefaragni. Ennek része lesz az elektronikus közigazgatás további bővítése, egy interaktív, az adózókat segítő online adó- és járulékbevallás megteremtése, valamint számos kötelezettség megszüntetése. Az államtitkár ezek közé sorolta a kisadók megszüntetését és az engedélyezési eljárások egyszerűsítését is.

A bürokrácia túlméretezett voltáról tanúskodik egy a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán készült tanulmány is. A valamivel régebbi, 2007-es adatok szerint a magyar adószisztéma egyik nagy hátránya, hogy a foglalkoztatás bővülése egyúttal az adminisztratív kötelezettségek radikális mértékű emelkedésével jár együtt. A kutatás szerint egy alkalmazott nélküli céget csupán hat-hét adónem terhel, ez a szám egyetlen munkavállaló felvétele esetén azonban 15-re nő, az öt főnél többet foglalkoztató kisvállalkozások körében pedig már 17-18-at tesz ki. Ugyanez az elemzés mutat rá arra, hogy csak az adózással kapcsolatos adminisztráció elviszi a magyar cégek éves árbevételének 1,3 százalékát.

A szabályozás ritkítására elsősorban a pénzügy, a munkaügy és az igazságügy területén kerül sor. A közösségi szabályok átalakításán túl minden egyes tagállam is kötelezte magát arra, hogy ezzel párhuzamosan ritkítják a nemzeti szabályozásokat is.

A szabályozás ritkítására elsősorban a pénzügy, a munkaügy és az igazságügy területén kerül sor. A közösségi szabályok átalakításán túl minden egyes tagállam is kötelezte magát arra, hogy ezzel párhuzamosan ritkítják a nemzeti szabályozásokat is. -->