Világgazdaság Online

Kritizálta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar kormány legnagyobb horderejű lépéseit, de az adósságcsökkentést támogatja. A második nyugdíjpillér megnyirbálása és a különadók helyett szerencsésebbnek tartaná az adózói bázis szélesítését és vagyonadók bevezetését – derült ki a szervezet Út a növekedéshez című tanulmányából. A fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából budapesti konferenciát rendező intézmény ugyanakkor az adósságcsökkentési törekvéseket támogatja – derült ki a főtitkár, Angel Gurría rendezvényen tartott beszédéből.

Ugyanitt Orbán Viktor miniszterelnök elismerően szólt az OECD-ről, amelynek szakmai anyagait kiegyensúlyozottnak tartja, és külön kiemelte, hogy a szervezet nem avatkozik be a tagországok belpolitikájába. A kormányfő a magyar gazdaságpolitika sajátos, nem szokványos eszközeinek bevetését emelte ki és ajánlotta az OECD figyelmébe, mint például a demográfiai kérdéseket is kezelő, egykulcsos családi adórendszert.

„A kormány valamennyi programja azokon a legjobb gyakorlatokon alapul, amelyeket a nemzetközi szervezettől kaptunk” – mondta a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OECD tanulmányának bemutatóján. A szervezet főtitkára viszont azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyteremtést a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével kell olcsóbbá tenni. A konferencián szintén részt vevő Demján Sándor üzletember, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kifejtette: minden adó végső soron a vállalkozásoktól folyik be, ezért a kilábalás alapjait is ezektől kiindulva kell megtalálni. Hozzátette: Európa foglalkoztatási szerkezete teljesen eltorzult, mert kevesen dolgoznak a termelésben fizikai munkásként. Ez oktatási rendszer kérdése is Demján szerint, volt például olyan év, hogy többen jelentkeztek Magyarországon pszichológusnak, mint mérnöknek.

Miként az OECD vezetője, a magyar vállalkozó is elismerően szólt a kormány adósságcsökkentési törekvéseiről. A készülő alkotmányban rögzítendő 50 százalékos GDP-arányos államadósság-maximumot külön kiemelte. Szakértők ugyanakkor ezt többször kritizálták, mondván, nem elég kifinomult szabályozó eszköz, ezért válságok idején inkább fékezi a gazdaságot, ugyanakkor a meglévő közpénzügyi törvényeknél átláthatóbb helyzetet teremt a lengyelországihoz hasonló megoldás.