Orbán kezében a megoldás
Világossá tette, hogy ha kell, a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által május elején bejelentett, három lépcsőben megvalósítandó kiigazításokat egyszerre is végrehajtatná, bár ezzel kapcsolatban még a kormányon belül is vannak viták. Sőt – tette hozzá –, ha ez sem lenne elég, további egyszeri bevételeket, illetve adóemeléseket sem tart kizártnak. A miniszterelnök a tranzakciós adó, a bankadó, az energiaadó emelését, illetve egy új reklámadó bevezetését említette.
Nyilatkozata azt tükrözi, sem a Varga-csomag, sem az elmúlt évi, az EU-n belül is jónak számító, 1,9 százalékos hiányadat nem győzte meg Brüsszelt, márpedig a kormány célul tűzte ki, hogy Magyarország kikerüljön a 2004 óta a magas deficit miatt fenntartott eljárásból. Nem lehet kizárni azonban azt sem, a miniszterelnök által az EU-csúcs után közölt új javaslatok rögtönzés eredményei, de legalábbis nem hosszasan érlelt tervek. Erre utal az is, hogy ugyan Orbán szerdán azt mondta, „ha minden igaz, mire hazaérek, már kézhez kapom az adóemelésekre vonatkozó törvényt is”, tegnap délután az érintett Nemzetgazdasági Minisztérium még csak azt közölte, már készülnek az adóváltozásokat megalapozó előterjesztések. Vagyis nemhogy kormánydöntés, de még kidolgozott javaslat sincs az érintett módosításokról.
Hasonló a helyzet egy másik, Orbán Viktor által említett intézkedéssel kapcsolatban is. A miniszterelnök ugyanis arról beszélt, hogy „állami eszközökkel csökkenteni fogjuk a vállalkozások által használt energia árát is” – vagyis az eddig a háztartásokat érintő rezsicsökkentést tágabb körre terjesztik ki. Az érintett szervek, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), illetve az árelőkészítő hatóság, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) ezzel kapcsolatban annyit tudatott az MTI-vel, hogy „jelenleg vizsgálják a rezsicsökkentés kibővítésére rendelkezésre álló lehetőségeket.”
Varga Mihály május elején tett bejelentése szerint a kormány első lépésként 92,9 milliárd forintos költségvetési zárolásról határozott. Ha ez nem győzi meg az Európai Bizottságot, akkor jöhet a második lépés. Ennek keretében egyszeri beruházások finanszírozását felfüggeszti fel a kormány.
Az Equilor elemzői szerint az első lépés 95 milliárd forintos tétele is elegendő, hogy a költségvetési hiány jó eséllyel a GDP 3 százaléka alatt maradjon.
Ha ez a kettő lépés sem lenne elég, a harmadik bankokat érintené. Mint Varga korábban fogalmazott, az utolsó lépcső a pénzügyi tranzakciós illeték emelését és a bankok adóztatásának „újragondolását” tartalmazza, és az energiaszektort is érintheti a harmadik pillér. A CIB Bank közgazdászai a Varga-csomag harmadik elemének ismertetése után közölték: ezeknek az intézkedéseknek negatív növekedési hatásai lehetnek.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ma tér haza külföldi útjáról, akkor fog egyeztetni Orbán Viktor miniszterelnökkel a túlzottdeficit-eljárás lezárását célzó esetleges lépések tartalmáról – közölte Giró-Szász András kormányszóvivő csütörtökön.
Miről szól a reklámadó?
A legnagyobb homály egyelőre a reklámadó tervét övezi, amely az érintetteket is teljesen váratlanul érte. „Semmilyen előzetes egyeztetés nem volt a kormánnyal. Így az adózók köre és a mérték sem ismert. Nem mindegy, hogy a hirdetőt vagy a médiacéget terhelné az adó” – mondta lapunknak a Magyar Reklámszövetség főtitkára. Balogh Virág emlékeztetett: tavaly mintegy 2,9 százalékkal zsugorodott a hazai reklámköltés, amelynek összege 174 milliárd forint volt. Továbbra is a televíziós szegmens a legnagyobb, ennek 48,7 milliárd forintos bevétele 11,3 százalékos esést mutat, a sajtópiac 37,3 milliárdja 10,4 százalékos csökkenést jelez. Ellenben az online és mobilhirdetések 18 százalékos növekedéssel 33,6 milliárd forintot értek el. A két nagy kereskedelmi televízió közöl a TV2 2011-ben 8,9 milliárd forintos veszteséget termelt, fő konkurense viszont 2,6 milliárd forintos nyereségnek örülhetett.Legutóbb a Vidékfejlesztési Minisztérium rukkolt elő médiaadóval, de akkor legalább a konkrét tervezet is ismert volt. Július 1-jétől szerettek volna 0,5 százalékos különadót kivetni a médiacégek éves reklámbevételeire az Országos Meteorológiai Szolgálat finanszírozása érdekében. A néhány nap után elvérzett javaslat csak a televíziókra és az online sajtóra vonatkozott volna.
Legutóbb a Vidékfejlesztési Minisztérium rukkolt elő médiaadóval, de akkor legalább a konkrét tervezet is ismert volt. Július 1-jétől szerettek volna 0,5 százalékos különadót kivetni a médiacégek éves reklámbevételeire az Országos Meteorológiai Szolgálat finanszírozása érdekében. A néhány nap után elvérzett javaslat csak a televíziókra és az online sajtóra vonatkozott volna. -->
