Orbán: Kiteljesedésről még messze nem lehet beszélni
Hozzátette: az új gazdasági és társadalmi modell kiépítése időigényes folyamat, az ellene való tiltakozás, a modell elutasítása időelőttinek tűnik.
A miniszterelnök elmondta: az első év arra volt alkalmas, hogy megindítsák a dolgok át- és újjászervezését, a kiteljesedésről még messze nem lehet beszélni. Szerinte a világgazdasági válság katalizálhatja, gyorsíthatja a magyar gazdaság megújulását, átszervezését, sikeres kitörését.
Orbán Viktor szólt arról, hogy a költségvetésben egy év alatt olyan nagy ívű strukturális reformokat hajtanak végre, amelyekre az elmúlt húsz évben soha senki nem vállalkozott. Egy év alatt egy költségvetésben megpróbálják a nyugdíjkasszát, az egészségügyet saját lábára állítani, átalakítják az oktatás tulajdonlását, a gazdaság szereplőivel közösen merőben új szakképzési törvényt készítenek, és vállalkoznak az igazságszolgáltatás átalakítására, korszerűsítésére.
A miniszterelnök szerint Magyarország átszervezését és megerősítését szolgálja a Széchenyi Kártya is, amely azért sikeres, mert helyi kezdeményezéseket csatornáz be a gazdasági életbe, és nagy jelentőségűnek nevezte a Széchenyi Kártya kiterjesztését az agráriumra, amely a magyar gazdaság egyik kitörési lehetősége.
Orbán Viktor vállalakozók előtt elmondott beszédében hangoztatta: a mindenkori magyar kormánytól azt várják el, hogy ne csak a válságra összpontosítsa a figyelmét, hanem a válság utáni időre is gondoljon intézkedéseiben. Azokat a válságkezelő lépéseket támogassa, amelyek a krízis utáni időszakban is sikeressé tudják tenni Magyarországot.
Az ünnepségen Demján Sándor, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ügyvezető elnöke gazdaságtörténeti sikernek nevezte a Széchenyi Kártyát, amely a gazdaság, az állam és a bankok együttes munkájaként működik. A 150 ezer Széchenyi Kártyával az elmúlt kilenc év alatt mintegy 1.000 milliárd forint hitelt juttattak el a kis- és középvállalkozásokhoz. A VOSZ ügyvezető elnöke szerint azokat a bankokat, amelyek részt vesznek a kis- és középvállalkozók finanszírozásában, pozitív módon kellene preferálni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszédében rámutatott arra, hogy az első Orbán-kormány idején indult Széchenyi Kártya sikere többi között a hálózatszerű működés. A kamara és a VOSZ hálózata alkalmas arra, hogy a vállalkozásokat elérje és programot közvetítsen.
A kamara elnöke kitért arra, hogy míg Magyarországon 2008-ban 8.000 milliárd forint hitel volt a vállalkozásoknál, ez mára 15 százalékkal csökkent, és a csökkenés legérzékenyebben a kkv-szektort érintette.
Parragh László felhívta a figyelmet arra, hogy a vállalkozások hiteleinek 60 százaléka svájci frankban van, és jellemzően a kisvállalkozások vettek fel magán és cégük vagyonának terhére svájci hitelt, és rájuk is figyelni kell.
A kamara elnöke szerint az európai uniós források gazdasági élénkítő hatása marginális, nem érte el a várt eredményt.
Demján Sándor és Parragh László felvetéseivel kapcsolatban Orbán Viktor kijelentette: a gazdaságpolitika legsürgetőbb teendői, lépései, irányai kiolvashatók Matolcsy György gazdasági miniszternek a Heti Válaszban adott interjújából.
A következő évben a magyar gazdaságnak azzal a veszéllyel kell szembe néznie, hogy ha nem találják meg a megfelelő gazdaságpolitikai döntéssorozatot, és hagyják, hogy a dolgok úgy menjenek tovább, ahogyan most vannak, ha hagyják, hogy a bankok kivonuljanak a hitelezésből, akkor nem zárható ki, hogy a magyar gazdaság recesszióba essen - foglalta össze a minisztere által elmondottakat. A magyar gazdasági növekedés érdekében minden fajta gazdaságfinanszírozási csatornát el kell indítani, erre is az egyik legjobb példa a Széchenyi Kártya - tette hozzá a miniszterelnök, aki szerint a kártya története is mutatja, hogy a bankokkal lehet sikeresen együttműködni.
Orbán Viktor kulcskérdésnek nevezte, hogy az európai uniós forrásból lehívható pénzeket minél gyorsabban kihelyezzék a gazdaságba.
Elmondta: 2012-ben 1.400 milliárd forintnak kell kimennie az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kezelt európai uniós forrásokból a magyar gazdaságba. A 2013-ban véget érő, de a források kifizetésére további 2-3 évet jelentő időszakban a magyar kormány célszáma, hogy az elérhető források 95 százaléka jusson el a magyar gazdaságba. Ha ez sikerülne, akkor az ország európacsúcsot állítana fel - tette hozzá a miniszterelnök.
