Pénz kellene a nyerteseknek
Ami a bankokat illeti, jelenleg az adósminősítési eljárások során nem vagy csak jóval szigorúbb feltételek mellett és magasabb áron juthatnak finanszírozáshoz a „hitelüket vesztett” (a válság eredményeképpen csökkent árbevételű és korábbi hitelekkel is terhelt) kis- és középvállalkozások. „Komoly várakozással figyelem, mikor fordul meg a jelenlegi tendencia, minek kell történnie ahhoz, hogy a pénzintézetek az ál-lami kezességvállalással és viszontgaranciával megtámogatott projekteket kellően biztonságosnak ítéljék” – jegyezte meg a Mapi vezetője.
„A gazdasági válság alatt óvatosak lettek és azóta is azok maradtak a vállalkozások, emiatt – bár az ÚSZT pályázatai iránt tényleg nagy az érdeklődés – viszonylag kevesen pályáznak, vagy mert nem tudnak, vagy mert nem akarnak megfelelni a beugrás feltételeinek” – állapította meg Maróczi Imre, a Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetségének (Pátosz) elnöke. Maga is úgy látja, nehezebb banki hitelhez jutni, sőt, számos vállalkozásnál a meglévő forgóeszköz-hitelkeretet is felmondták a pénzintézetek, pedig rendszerint ebből előfinanszírozzák a fejlesztéseket az uniós források kedvezményezettjei. A Pátosz több mint negyven tagjának szubjektív tapasztalatai szerint a kis cégek 50 százaléka nem tud pályázni az előfinanszírozás hiánya miatt.
„A gazdasági válság utóhatásaként még mindig nehéz hitelhez jutni, ez nagyban hátráltatja azokat a projekteket, amelyeket banki forrásból valósítanának meg” – ismerte el lapunk kérdéseire reagálva az NFÜ. Az európai uniós források felhasználását menedzselő intézmény ugyanakkor úgy véli, a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében egyáltalán nem érzékelhető az általunk jelzett visszafogott pályázási kedv. Ez év márciusa óta több mint 2600 pályázat érkezett az Új Széchenyi-terv kiírásaira, és a támogatási igény meghaladja az 57 milliárd forintot. „Ez 2010-hez képest időarányosan növekvő érdeklődést mutat, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy relatíve alacsony, 20-40 százalékos támogatási arányú pályázatokról van szó, itt 60-80 százalékos önerőt kell a vállalkozásoknak biztosítani” – közölte a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az intézmény szerint inkább a megvalósítási fázisban jelentkezik pénzügyi nehézség. Ez abból fakad, hogy az EU-s támogatások utófinanszírozási rendszerben működnek, vagyis a nyertesnek elő kell finanszírozni a projekt megvalósítását, és ez támogatástól független kérdés.
Az ilyen típusú problémák áthidalását nagyban segíti a projektekhez igénybe vehető 25 százalékos előleg, emellett az NFÜ új, hitellel kombinált támogatási konstrukcióival közvetlenül is közreműködünk a forrás biztosításában. Március óta érhető el a Mikrovállalkozások fejlesztése című pályázat (GOP-2.1.1/M, KMOP-1.2.1/M kódszámmal). Ennél csak 10 százalék önerőt kell biztosítani, amelyhez 1–4 millió forint támogatást, illetve 1–8 milliós kedvezményes, államilag támogatott mikrohitelt lehet igényelni, egyablakos ügyintézéssel, egy döntés keretében.
Várhatóan júliustól lesz elérhető egyes, már futó gazdaságfejlesztési pályázatok esetében hasonló megoldás a kis- és középvállalkozások számára – tudta meg a Világgazdaság. Ennek keretében kereskedelmi bankokon keresztül történik a pályázat benyújtása is, és egy eljárásban kezelik a hitel- és a támogatási igényt. „A bankok kevesebb kockázattal tudnak így hitelt biztosítani” – érvelt a terv mellett az NFÜ, mert „egyidejűleg megszületik a döntés a támogatásról is, és az állami garancia révén kedvező feltételekkel jutnak hitelhez a vállalkozások”.
