Piacfrász Egyiptom miatt

Tavaly szeptember óta első ízben ismét száz dollár fölé emelkedett a WTI típusú kőolaj ára az egyiptomi politikai válság hatására. Az amerikai könnyűolajfajta ára azután ugrott meg, hogy a piacon aggodalom lett úrrá attól tartva: az egyiptomi helyzet miatt esetleg veszélybe kerülhet a stratégiai fontosságú Szuezi-csatorna zavartalan működése, amelyen keresztül a globális nyersolajforgalom 4,5 százaléka áramlik. Elemzők szerint az áremelkedés azonban csak átmeneti lesz, miután a világgazdaság növekedésének lassulása miatt alacsony marad a kereslet az energiahordozó iránt. Ha az egyiptomi helyzet nem eszkalálódik, akkor a WTI ára várhatóan majd a 90-95 dollár közötti szintre esik vissza.

A politika válság a kairói tőzsdeindexre is hatott, miután annak értéke tegnap a korai kereskedési szakaszban 1,7 százalékkal esett. Emellett esett az egyiptomi font árfolyama is a dollárral szemben.

A Mohammed Morszi elnökkel szembeni elégedetlenség döntő részben a gazdaság sanyarú helyzetére vezethető vissza. A gazdaság ugyanis a Mubarak-rendszert megdöntő 2011. februári forradalom után padlóra került, és a helyzet csak rosszabbodott Morszi tavaly nyári hatalomra kerülése óta. A politikai bizonytalanság miatt ugyanis a befektetők elpártoltak az országtól, illetve a GDP több mint 10 százalékát kitevő turizmus is jelentősen visszaesett, miután a turisták szemében Egyiptom a forradalmat követő folyamatos tüntetések, zavargások miatt kevésbé biztonságos hellyé vált.

A turizmus visszaesése miatt csökkent az ország devizatartaléka is, amelynek értéke a forradalom előtti 36 milliárd dollárról idén márciusra 13,5 milliárdra csökkent. Ez amiatt érinti érzékenyen Egyiptomot, mert az élelmiszer- és az energiaszükségleteinek jelentős részét importból fedezi az ország.

Elemzők szerint az ország első iszlamista elnöke, aki a Muzulmán Testvériség színeiben foglalhatta el posztját, annyiban okolható a gazdaság súlyos helyzetéért, hogy megválasztása óta főként hatalmának bebiztosítására fókuszált, és elhanyagolta a gazdaság súlyos problémáinak kezelését. Morszi ugyanis igen szoros választási eredményt követően foglalhatta el az elnöki széket. Tavaly év végén pedig olyan alkotmányt fogadtatott el, amely jelentősen bővített elnöki hatalmát, ami az ellenzék heves tiltakozását váltotta ki.

Az elnök helyzete azután rendült meg, hogy vasárnap, hatalomra kerülésének egyéves évfordulóján a Mubarak-rezsim megdöntésekor elhíresült Tahrír téren a Tamarod (Lázadás) nevű ellenzéki mozgalom hatalmas tüntetést szervezett Murszi lemondását követelve. A mozgalom az államfő leváltására vonatkozó követeléséhez a 85 milliós országban 22 millió aláírást gyűjtött össze. A tömegtüntetés után a kormány hat tagja le is mondott, ami tovább fokozta a nyomást az államfőn. Bár a Muzulmán Testvériség sosem nyilvánította ki, hogy teokratikus államot szeretne, azonban a szekuláris hadsereg gyanakvó az iszlamista párttal szemben. A hadsereg vezetése által a politikai helyzet rendezésére az államfő számára megszabott 48 órás határidő tegnap lapzártánk után járt le.

A válság megoldását nehezíti, hogy mind a Muzulmán Testvériség, mind az államfő lemondását követelő Tamarod mozgalom is jelentős tömegeket tud az utcára vinni. A két fél között az utóbbi napokban pedig többször is halálos áldozatokat követelő összecsapások voltak.

Kemény feltételek az IMF-től

Egyiptom 4,8 milliárd dolláros hitelről tárgyal az IMF-fel, azonban a valutaalap a költségvetési hiány csökkentését és az élelmiszer-, valamint üzemanyag-szubvenciók (utóbbi értéke a büdzsé kiadásainak közel ötödét teszi ki) leépítését követeli Kairótól. A szubvenciók leépítése azonban tovább erodálná a kormányzat támogatottságát. A napi két dollárnál is kevesebb jövedelemmel rendelkezők aránya ugyanis a forradalom előtti 40-ről 50 százalékra emelkedett mára. Az infláció pedig a Mubarak-rezsim bukása előtti 3-ról 8 százalék fölé nőtt a májusi adatok szerint.